Onézimosz, Filemon fiatal rabszolgája csodálkozva szemlélte gazdájának és családjának Jézus Krisztusba vetett hitét és azt a változást, amit ez jelentett az életükben. Onézimosz azonnal vissza is élt keresztyén gazdája jóságával és emberszeretetével: meg-megszegte az eddig bevett rendet, egyre kevésbé vette komolyan az engedelmességet, meglopta gazdáját, végül megszökött tőle. Ebben az Úrtól elszakadt világban a krisztusi szeretettel azonnal visszaélnek.

Pál levele Filemonhoz két nagyon fontos üzenetet hangsúlyoz ezzel kapcsolatosan. Először is azt emeli ki, hogy Jézus Krisztus megváltó szeretete nem számolta fel az itteni világ gyarló rendjét és e rendet fenntartó törvényeit, hiszen még a leggyarlóbb rend is jobb a mindent felemésztő káosznál, amiben a gonosz szabadon tombolhat. Jézus Krisztus megváltó szeretete nem hozott társadalmi forradalmat. Nem azért nem hozott ilyen megújulást, mert egyetért például a rabszolgasággal, hanem azért, mert a külső társadalmi változásoknál alapvetőbb változásokat hozott. A külső, reformos vagy forradalmas társadalmi változások mindig csak átmenetiek, így ebben az Úrtól elszakadt világban a „rabszolgaság” más és más módon, mindig újratermelődik. A külső, látványos, felszínes változásokkal valójában nem oldódik meg semmi. Ezért Onézimoszra nézve az akkori világ, szökött rabszolgákat súlyosan megbüntető rendje lenne érvényes. 

Pál levele azonban azt is hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus nem a külső rendet újítja meg, hanem az embert szüli újjá; ezzel olyan áldott, valóságos és maradandó változást hoz, amely a külső rendet is alapvetően áthatja. Ezért Pál azt kéri Filemontól, hogy fogadja vissza szökött rabszolgáját – aki kétségbeesésében őhozzá, azaz Pálhoz menekült, és az ő közelében megtért –, mint Jézus Krisztusban testvért (16); Onézimosz pedig engedelmesen boruljon le földi gazdája előtt. A Kolossé levélből tudjuk, hogy Onézimosz ott szolgál a gyülekezetben (Kolossé 4,7–9). Ahol földi úrnak és földi szolgának is felragyog a Krisztus, ott a külső társadalmi rendben, mindketten a maguk helyén, a mennyei világ gazdagságának örömében és szeretetében szolgálják az Isten dicsőségét, várva az Úr visszajövetelét és mindenek helyreállítását, a megváltás teljességét. Nem a külső társadalmi különbségek látványos és átmeneti felszámolása a megoldás, hanem Jézus Krisztus megváltó szeretete a megoldás. Nincs más megoldás!

Jób 16