Jézus Krisztus szeretetéről szól ez a himnusz, hiszen egyedül ez a megváltó szeretet az, amely soha el nem múlik (8).

A mi gyarló szeretetünk mulandó. Csak akkor van esélyünk, ha Isten újjászülő kegyelme által bennünk a krisztusi szeretet munkál. Ez a szeretet, egy önző, hedonista világban, nemcsak szépeket mond a szeretetről, hanem a maga helyén, a szándékon túl tesz is valamit e krisztusi szeretettel a másikért (2Korinthus 8,10–12); mégpedig úgy, hogy nem vár érte semmit. Isten mozdul ilyenkor bennünk. Aki nem vár a szeretetért semmit, az bővelkedik a krisztusi szeretetben és sokszoros áldást kap érte (2Korinthus 8,7).

Ez a krisztusi szeretet minden emberi produkciót felülír. Ez a krisztusi szeretet minden kegyességi verseny, minden hitismeret, minden zseniális bölcsesség és tehetség, minden látványosan kirakatos „adakozás”, minden fanatikusan mártíros ügybuzgóság felett áll (1–8). Az apostol konkrétan fogalmaz a korinthusiaknak: Ez a krisztusi szeretet minden versengésen túlmutat; még a „hívő kegyelmi ajándékok” és „kegyesség irányok” versenyén is… (12,31; 8–10)

Most tükör által homályosan látunk, rész szerint van bennünk az ismeret: „…tükrök közé vagyunk zárva, nem látunk ki a világra” (Szabó T. Anna). Ezért csak a krisztusi szeretet az egyetlen járható út. Ha ez a szeretet erősödik bennünk, akkor üdvösséges úton vagyunk, hogy majdan a színről színre látásban felnőtté érjünk az Isten oldalán (10–13). Addig vállalnunk lehet a gyermekséget; az Úrra, az Atyára való ráhagyatkozás bizalmát (Máté 18,3).

A Kaláka együttes 50. születésnapjára megjelent korongon sok gyönyörűséges dal szól. Az egyik dal Szabó T. Anna ihletett versét énekli meg. Csak az utolsó versszakot tudom most idézni, de az egész vers, többek között azt zengi, mit jelent bővelkedni a krisztusi szeretetben: „Éljük át a mások részét, legyen bennünk újra részvét, legyen bennünk hit, alázat, égből építs nekünk házat!”

2Sámuel 11,113

Szerző: refdunantul  2020.10.07. 04:00