Nagy gyarlóság, hogy testvér a testvérrel pereskedik (6).

Nagy gyarlóság az is, hogy hétköznapi ügyekben pereskednek egymással azok, akikre nem hétköznapi ügy, hanem az evangélium „egyetemes és ünnepi ügye” bízatott; az a szent ügy, amely a hétköznapokat is megáldja (4).

Még nagyobb gyarlóság az, hogy a gyülekezet tagjai kiviszik az ügyeiket a világ elé (1–6), és hitetleneket ültetnek a bírói székbe azok, akiket Isten arra rendelt, hogy ők mutassák fel a világnak azt az örökkévaló mértéket, amely alapján minden más dolog helyesen megítélhető (2–3). Hogyan lehetséges, hogy egyetlen higgadt, Isten Lelkének ereje, józansága és szeretete által vezérelt bölcs sincs közöttük (2Timóteus 1,7), aki igazságot tudna tenni az ügyeikben (5), illetve még a pereskedés előtt kulcsot találna egy bonyolódó ügyhöz és az egymásnak feszülő testvérek szívéhez?

A gyarlóságok gyarlósága pedig az, hogy a gyülekezet tagjai egyáltalán pereskednek egymással. A krisztusi az lenne, hogy hívő emberként elszenvedik a sérelmet és eltűrik a kárt, illetve eleve nem okoznak sérelmet és kárt, testvéreiknek végképp nem (7–8). Most itt azonnal az kísért bennünket, hogy okos teológusként elkezdjük árnyalni ezt a mondatot: Igen, ez lenne a krisztusi, de ez nem azt jelenti, hogy minden kárt és sérelmet el kell tűrni… Csakhogy, fordítsuk meg a gondolatot! Amint elkezdjük sorolni, hogy hol, mikor, milyen sérelmeket nem kell eltűrni, akkor azonnal arra az oldalra fordul a gyarló kocka, hogy egyik sérelmet sem kell eltűrni. Márpedig itt nincs kivétel, a krisztusi szeretet himnuszában sem olvasunk kivételt, hiszen a szeretet mindent eltűr (1Korinthus 13,7). A krisztusi út vége lehet kereszt, de a tanítvány nem különb a mesterénél (Máté 10,24).

Ezek a gyarlóságok kiáltanak. Tartsunk önvizsgálatot! Aztán gondoljunk bele abba, hogy mi minden történik a gyülekezeteinkben: viszályok, acsarkodások, perek egymás között, lelkész és gyülekezet között. Megoldhatatlan és vég nélküli, elkeserítően méltatlan ügyek ezek, amelyekben senki nem enged, és amelyek „nem maradnak belül”, soha nem oldódnak meg, így elsorvasztják a ránk bízott, szent ügyet. Ne jogászkodj, ne a paragrafusokat sorold, ne a másikra mutogass, hanem térj meg!

2Sámuel 1,1727

Szerző: refdunantul  2020.09.22. 04:00 komment

süti beállítások módosítása