– Az Isten országa nem evés és ivás, mindenekelőtt abban az értelemben, hogy ezt az országot nem a mi tevékenységünk hozza létre, hanem az, amit Isten tett és tesz értünk.

– Az Isten országa igazság, mert Isten ajándékoz nekünk igazságot, azaz bűnbocsánatot és megtisztulást.

– Az Isten országa békesség, mert az Isten ajándékoz nekünk békességet. Ez a békesség felvállalja a maga harcait, de az Úr ügyét képviselő, békességszerző szeretettel (Máté 5,9). Ez a békesség Istennel, egymással és önmagunkkal való üdvösséges rendeződést jelent, már ebben a világban. Ez a békesség a krisztusi konfliktuskezelés csodáját jelenti, amely nem törődhet bele abba, hogy Krisztus testét, a részletkérdések miatti egyet nem értés okán, folyamatos szakadások sebzik fel.

– Isten országa öröm (Filippi 4,4), és a maradéktalan mennyei öröm előízét már „itt” megtapasztaljuk, minden élethelyzetben. „Ott” azonban az Isten országa evés és ivás is lesz, mert nagy vacsorához hasonlította azt a mi Urunk (Lukács 14,15). Jó lesz egyszer végre lelkiismeret-furdalás nélkül enni és örülni. Isten országa öröm, bőség, asztalközösség, zavartalan testvériség, Isten dicsőítése és az élet „áldott élvezete”, ahol azon is jókat nevetünk majd, hogy itt milyen „mulandó apróságokból” is élet-halál kérdést kreáltunk.

*

– Mit szabad egy keresztyénnek és mit nem?

– Akkor is, ma is felvetődik ez a kérdés, és mindig a kor aktualizálja a vitás pontokat.

– Akkor az volt a kérdés, hogy mit ehet és ihat egy keresztyén. Miként érvényes az étkezésre a Krisztusban nyert szabadság? Másként értették ezt a zsidókból lett keresztyének, akiket számos étkezési szabály kötött meg addig, és másként a pogányokból lett keresztyének (13–16).

– Az evés és az ivás kérdése ma „újpogány módon” lett újra központi kérdés: fogyni, vékonynak lenni, tetszeni, megfelelni, testkultusznak hódolni, egészségesen élni, saját magunkat megváltani; másik oldalról pedig manapság beszélhetünk a pótcselekvő evőről és a szenvedélybeteg ivóról.

– Manapság azonban mégis más kérdések törik meg a békességet, az apostol korához képest. Ilyen például a keresztyénség közéleti szerepének problematikája. Ilyen a keresztyénség hitehagyásának, vagy éppen politikai beágyazottságának kérdése. Ilyen az a kérdés is, hogy a keresztyén szeretet és szabadság meddig terjedhet, így mit jelent a krisztusi szeretet a menekültek kapcsán. Eszünkbe juthat továbbá az a kérdés, hogy miként harcoljunk a teremtett világ kiszipolyozása ellen, miközben nem egy politikai mozgalommal akarunk azonosulni. Gyakran felvetődik, hogy miként gyakorolhatjuk, a keresztyénség mai helyzetében, az ökumenét.

– Az emberiség mai problémái világméretűek, ezért csak világméretű megtéréssel lehetne megoldani a kérdést. Addig csak egymást vádoljuk…

– A keresztyénség nagy családján belül Isten Igéje ezt hangsúlyozza: „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják.” (19)

1Sám 20

Szerző: refdunantul  2020.09.08. 04:00 komment

süti beállítások módosítása