ISTEN HATALMÁNAK ÍTÉLETES KEGYELME.

– 1. Ilyen az Isten hatalma. Isten hatalma kegyelmében nyilvánul meg népe számára. Isten bűnbocsátó és bűnt eltörlő kegyelme ez. Amit beszennyezett a bűn, azt fehérré mossa az Úr kegyelme (18).

– 2. Ha Isten hatalmas kegyelme nem könyörül rajtunk, és nem terjeszti ki ránk kegyelmét, akkor elvesztünk, belefulladunk a bűn megannyi nyomorúságába (19–20; 28). Megszégyenülünk, kiszáradunk, „taplóvá” lesz a hatalmunk, és végül cserben hagy minden e-világi érdek-támasz; – magunkra maradunk. Ha Isten is elhagyott: az a kárhozat (29–31). A próféta néven nevezi a bűnöket: paráznaság, „bálványozás”, gyilkos gyűlölet, igazságtalan ítélet, gyarló vezetés, mérhetetlenül szélsőséges szociális körülmények; tökéletlenség, hiszen még az ezüst is salakká lesz (21–23; 29–31).

– 3. Isten hatalmának kegyelme azonban ítéletében is megnyilvánulhat; – ítéletének tisztító, de nem végleg megemésztő tüzében megmutatkozhat (24–27). Olyan ez, mint amikor az apa erősen „megrázza” jódolgában hisztiző gyermekét, hogy végre észhez térjen. Nem mindenki érti, még ezt sem. De Isten gyermekei felébrednek erre! „Sion ítélettel váltatik meg…” (27) Jézus Krisztusban beteljesedett ez a prófécia. Van jogos ítélet. De Isten népe számára van kegyelmes megváltás. Nem semmisülünk meg (28). Ez a bizonyosság felébreszt, újjászül…

2Timóteus 2,19–26

310. dicséret