CSODÁKAT tapasztalunk folyamatosan: Isten szabadító, megmenekítő kegyelmét. Vegyük észre!

– 1. A hajótöröttek csodálatosan megmenekültek Málta szigetén. Isten szabadítása minden megmenekülés: a mindennapok kegyelmi csodái ugyanúgy, mint a nagy bajokból való szabadulás, az azokban való hívő helytállása, és mindenekelőtt a halálon túlmutató örök élet. Megmenekültek vagyunk (1).

– 2. A mai igeszakasz hemzseg a csodáktól!

Csoda az ottani népek emberséges viselkedése. Ez mindig Isten kegyelmének csodája, mert tarol az istentelen embertelenség (2).

Csoda, hogy Pál a munkában, a rőzsegyűjtésben élen járva, nem retten meg, amikor eközben megmarja egy kígyó. Nem tudjuk, valóban megmarta-e a vipera, vagy csak rátekeredett a kezére, amit aztán a tűzbe rázott.

Csoda, hogy az apostolt – a kígyómarás este után – nem bizonytalanítja el az őt befogadók véleményének hullámzása: ez a fogoly gyilkos, akit most a kígyómarással ért utol a büntetése; majd, amikor Pál nem esett össze holtan, akkor istenként akarták tisztelni. Isten kegyelmének csodája, amikor szolgáját nem zavarja meg sem a durva szapulás, sem a hízelgő és eltúlzott dicséret (3–6).

Csoda a máltai első ember, Publiusz vendégszeretete. De éppen abban csoda, hogy nincs eltúlozva. Publiusz vendégszeretete három napig tart, és a hajótöröttek egy küldöttségének szól. Krisztusi vendégszeretetünknek határai vannak, időben, számban. Csoda, ha valaki belátja a korlátokat, és azon belül cselekszik, illetve azon belül formál elvárásokat mások felé is. Isten kegyelme többnyire az itteni világ keretei között teszi a csodáit (7).

Az Úr, rendkívüli helyzetekben azonban, az Ő akarta szerint, szétfeszíti a világ és az emberi lehetőségek kereteit, megmutatva az Ő erejét, gyógyító, szabadító hatalmát. Így gyógyul meg Pál imádsága és kézrátétele által Publiusz elöljáró apja, akit máltai láz gyötört. Itt Lukács, az orvos csak statiszta lehetett, még akkor is, ha a görög szöveg egy esetben orvosi szakkifejezést, „terápiát” említ. A máltai láz ugyanis minden akkori gyógykezelés ellenére is hónapokig, akár évekig tarthatott, ha adatott is gyógyulás (7–8).

– 3. Megmenekültünk! A legszükségesebb csoda már megtörtént. Isten, aki feltámasztotta Jézus Krisztust, mindenható, és ma is munkál. Ugyanakkor Jézus Krisztus feltámadása óta erre a csodára tekintünk. Így hagyatkozunk teljes bizonyossággal az Ő szabadító kegyelmére, nem a rendkívülit várva, de azt mindig remélve, hiszen az már a miénk!

Prédikátor 10,16–11,8

24. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.10.10. 04:00