– Gyerekkoromban meghatározó volt számomra a Kab-hegyi adótorony. Akkoriban világraszóló utazás volt, ha tíz kilométeres körzetben mozoghattunk, így az adótornyot mindenhonnan láttam. Biztos támpont volt számomra: mindenünnen kimagasodott. Élményszámba ment, amikor felbiciklizve a hegyre, közelről is láthattam a tornyot. Azóta nem sugároz már, én pedig messze eltávolodtam a torony közeléből, szem elől tévesztettem, noha ma is áll, látszik, ott van. Sok torony „tolakodott” már a helyére.

– Valahogy így van a ma embere Jézus Krisztus evangéliumával. Annyi csúcs, torony, „adótorony” megigéz bennünket, hogy az egykori, biztos csúcsot és irányt elfelejtjük, meg sem látjuk, fel sem ismerjük (27), vagy elutasítjuk azt (13,46). Mit is ér a pompás, látványos mindenféle bércek, felhőkarcolók, „adótornyok” korában egy aprócska Kab-hegyi dombocskán árválkodó, kiszuperáltnak tűnő adótorony?

  Pál prédikációja, a pizidiai Antiókhiában rámutatott arra, hogy Jeruzsálem lakói és vezetői nem ismerték fel a kereszt és a feltámadás mélységeit és magasságát, mert „látványos messiást” vártak (27). Pál igehirdetése zsinagógai tanítás az ószövetségi írások alapján, azt a meghalt és feltámadott Jézus Krisztusra vonatkoztatva. Isten ígéretei Őbenne teljesedtek be. Az Ő feltámadásánál nincs nagyobb „csúcs”, nincs biztosabb irány, nincs maradéktalanabb megoldás! Őnála nincs igazabb „adótorony” (29–37). Aki Őt ma is megláthatja, az nem lát elmúlást!

2Krónikák 5

80. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.08.25. 04:00