Nőtt a tanítványok száma, és ezzel NŐTT A BELSŐ FESZÜLTSÉG is. Ez is az emberi bűn természete, amely a megváltott nép életében is rombol, de felettük már nem győzedelmeskedhet a gonosz végérvényesen (1).

– 1. A belső feszültség korabeli háttere. A jeruzsálemi zsidó-keresztyén, arámul (szírül) beszélő gyülekezet elsőbbséget akart magának a nem Jeruzsálemben élő zsidó-keresztyénekkel szemben, akik viszont egyre többen lettek, egyre nagyobb tekintéllyel bírtak, görögül beszéltek, és a szabadabb, hellén műveltséggel átitatva tájékozódtak. Feszültség támadt tehát a görög nyelvűek között a héberek ellen (1).

– 2. A belső feszültség természete. Valójában mindig az elsőbbségért, a tekintélyért, az elismerésért, valamint a saját szellemiségünk, kegyességünk, „igaz értelmezésünk” uralmáért folyik a harc. A gyülekezetben ez a küzdelem – bármilyen fájó is kimondani – mindig a szent szolgálat leple alatt, arra hivatkozva történik. A szolgálati ágak – igehirdetés és szeretetszolgálat – megosztása itt kegyességek, csoportok, érdekek között is próbált hidat építeni. Most nem részletezem tovább… (2–6) Persze, meg kell osztani a szolgálatokat. Ez nagy áldás, de nagy kihívás is.

– 3. A belső feszültség nyomorúsága. Az egyik mellőzi a másikat, lenézi, átnéz felette (1). Ez fenyeget gyülekezetben, egyházban; ez tombol a világban.

– Micsoda kegyelem: ennek ellenére terjed az Isten Igéje, a megváltás örömhíre! (7)

1Krónikák 10

12. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.08.01. 04:00