– Gamáliél megfontolt volt: óvatos és körültekintő. A megfontoltság Isten bölcsességének megjelenése az ember életében, amely segít ahhoz, hogy az élet sűrűjében ne heves indulattal, hanem higgadtan hozzunk döntéseket. A megfontoltság kész építő, áthidaló megoldásokat találni. Egyedül ez szolgálja javunkat. Amíg nem higgadsz le, ne tégy semmit! Imádkozzunk egyházi és világi vezetőinkért, hogy az Úr adjon nekik megfontoltságot, és adjon mindannyiónknak! Isten népe soha nem megy bele hitetlen kompromisszumokba (29), de sokkal több lehetőséget készített az Úr megoldásokra, mint amelyekkel élünk. Ez a szomorú tény gyarlóságainkra, önzésünkre mutat. Ebből meg kell térni!

– Gamáliél hitte az Istent, aki cselekszik, és aki mindent jól tesz. Ezért Gamáliél, a nehéz döntési helyzetben, amelyben emberileg nem születhetne jó válasz, az Isten cselekvésére bízta az apostolok sorsát és az általuk képviselt evangélium jövőjét. Valóban, ha nem látjuk a megoldást, bízzuk magunkat könyörgő szívvel az Úrra: nem az eseményekre, hanem az élő Istenre, aki az eseményeknek is Ura.

Gamáliél hitte az Istent, de még nem hitte a megváltó Urat. Ajándék, hogy a mi megfontoltságunk és kegyelemre hagyatkozásunk azon a bizonyosságunk alapulhat, amely tudja; – Isten cselekedett, Jézus Krisztus feltámadott, az Ő ügyét nem kell félteni! „Csak” tanúskodjunk arról bátran! Évezredek bizonyítják az Isten megváltó cselekvésének valóságát. Minden „felkelő hatalmasság” szétszóródik, kimúlik: Jézus Krisztus él, és mi is élünk (1János 5,12). Nem a megfontoltság, hanem a feltámadott Úr cselekvése, kegyelme tart meg bennünket, amely megfontolttá tesz.

1Krónikák 9

87. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.07.31. 04:00