Jézus szava, amit a terméketlen fügefára mondott (14), nem üres átkozódás volt, hanem hatalmas szó (20–21). Mi emberek tehetetlenül, indulatosan átkozódunk, és mindent felforgatva cselekszünk. Az Úr pedig hatalmasan cselekszik. A fügefa elszáradása Jézus hatalmas szavát; a templom megtisztítása Jézus hatalmas cselekvését; mindkettő Jézus isteni hatalmát hirdette. Azt a hatalmat nyilvánította ki mindkét jelenet, amely túlmutat a konkrét eseményeken arra a megváltó hatalomra, amely úrrá lesz a bűnön, betegségen, halálon, a gonosz hatalmán.

Ez a hatalom sokkal nagyobb és értelmesebb annál, mint hogy pusztán látványos csodákat tegyen, például hegyeket mozgasson meg (23). A hegyek megmozgatása csak a tanítványok számára szükséges, iskolás szemléltetése ennek a hatalomnak.

A hit az az ajándék, amellyel képesek lehetünk megragadni ezt a megváltó hatalmat (23). Ez a hatalom nem a mi hatalmunk, hanem az Istené. De ezzel a hatalommal értünk cselekedett az Isten, a feltámadott Jézus Krisztusban.

Ezt a hitet imádságban el kell és el lehet kérni az Istentől (24). Isten színe elé sokféle gyarló emberi indulattal tudunk csak odajárulni, mert ilyen nyomorultak vagyunk. De az imádság csodája éppen az, hogy miközben könyörgünk, múlik a harag és a gyűlölet, adatik a hit, munkál az Úr hatalma (25–26).

Bírák 2

59. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.06.27. 04:00