BOLDOGOK, VAGY TANÚSKODÓK?

– 1. Nézzük meg az akadályokat ott, ahol a sziklás talajra és a tövisek közé hullott a mag, ezért nem tudott növekedni.

– 2. Vannak olyanok, akik örömmel fogadják az Úr szavát, de a pillanatnyi helyzet felülír számukra mindent (17–18). „Ezek” az örömelv szerint keresztyének: Jézus Krisztus is csak azért jött, hogy őnekik jó, szép, boldog legyen az életük, hiszen Ő hozott áldozatot értük, és nem nekik kell áldozatot hozni az Úr ügyéért. „Minden őértük van!” Nem véletlenül fogalmazta meg Kálvin, hogy nem értünk, hanem az Isten dicsőségének szolgálatáért van minden, ami persze Isten népének is a legjobb, mert ahol Isten dicsősége érvényesül, ott „rendeződnek” maradéktalanul a dolgok. Ne becsüljük le az itt említett „pillanatnyi helyzetet”, mert szenvedni mindig csak a „jelenben” lehet, és akkor derül ki, hogy valójában mit tudunk elhordozni.

– 3. Tudunk-e az Úr követségében járva szenvedést és üldöztetést vállalni? (16–17) Az élet gondjának nyomása, a gazdagság és egyéb dolgok csábítása pedig, bárhogy tagadjuk, mindannyiónk nyomorúsága ma is (18–19). Testi szemekkel itt alig látni a különbséget Isten népe és a világ között; – alig látni a harmincszoros, hatvanszoros, százszoros gyümölcstermést (20). Hisszük, hogy ennek ellenére mégis „adatik”… (11).

5Mózes 13

130. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.05.29. 04:00