JÉZUS KRISZTUS NAGY DOLGOKAT TESZ (8).

– 1. Jézus és tanítványai „nem pihenni” mentek „a tengerre” (7). Jézus nem is azért vonult félre hirtelen, mert menekült volna a farizeusok gyilkos szándéka miatt, akik a sorozatos szombatnapi gyógyításai miatt az életére akartak törni (Márk 3,6). Márk teológiájában a Galileai-tenger a rendkívüli kijelentések helye (eszkatológikus hely), ahol Istentől való nagy dolgok történnek. Ezért vezette ide Isten az Ő Fiát. Eljött a nagy dolgok ideje, az Istentől való nagy dolgok ideje, és közeledett a „legnagyobb dolog” ideje. A Genezáret tavának partja tehát szent hely volt, az Isten cselekvésének színtere (7–8).

– 2. A tartományok felsorolása azt igazolja, hogy sokan jöttek, mindenünnen Jézus Krisztushoz, hogy lássák az Úr nagy dolgait, és részesülhessenek azokból. A számba vett területeken nemcsak zsidók, hanem „pogányok”, vagyis nem zsidók is éltek. Az Úr nagy dolgainak sok tanúja lett, mindenféle nép gyermekei közül (7–8).

– 3. Márk evangéliuma végig azt hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztus nemcsak hatalommal szólt, és nemcsak hatalommal cselekedett (9–11), hanem isteni hatalmával megváltotta az embert. Vagyis Jézus Krisztus nemcsak nagy dolgokat tett, hanem a „legnagyobb dolgot” cselekedte velünk, megváltotta az övéi életét. „Ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nekünk az Isten. Ez az élet az Ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet.” (1János 5,11–12) A legnagyobb dolog az örök élet, az üdvösség ajándéka, amit Isten Jézus Krisztusban adott nekünk, amelyet nem vehetnek el tőlünk soha. Az életünkben minden egyéb „nagy dolog” ebből az egyetlen, valóságos, „legnagyobb dologból”, mint áldott és örök forrásból merítve tapasztalható meg.

5Mózes 10

94. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.05.25. 04:00 komment

süti beállítások módosítása