Akik az Urat követi, hittel és hűséggel, azok ebben a világban BIZONY SOK MINDENRŐL LEMONDANAK.

– 1. Ez a böjt hálaáldozat; – nem kényszer, nem érdem, hanem kegyelmi állapot.

– 2. Ez a böjt nem könnyű. Nem vagyunk vakok és látjuk, hogy a maximális „vitalitásra” és „életélvezetre” berendezkedett világban, a „jóléti félteke” habzsolja az életet. A délnémet társadalmat ismerem, és már szinte felháborítónak tartom az a jólétet, ami ott van, kinevelve egy pökhendi és végtelenül önző, puhány generációt, akik semmiféle áldozatra és „szenvedésre” nem hajlandók. Persze nem kell Németországig menni hasonló példákért.

– 3. Bizony a böjt ideje van most, hogy a mi Urunk, a „vőlegény”, a mennyben van, azaz „elvétetett” tőlünk a közvetlen jelenléte, noha Igéje és Lelke által velünk van (20). Ez a böjt azonban nem érdem, hanem Krisztus követésének szabadsága, jele, amely felelősen szolgál, mert amíg egy ember is nyomorog a földtekén, felelőtlen és lelketlen minden „bulizó” és kurjongató duhaj.

– 4. Isten azonban nem a böjt, hanem az öröm, a bőség, az élet Istene. Amikor ismét visszajön a vőlegény, vége lesz mindenféle böjtnek (19). Lakodalomra, nagy vacsorára vagyunk hivatalosak (Lukács 14,15–16). A tanítványság alapvetően nem böjt, végképp nem érdemszerző böjt, de ebben a világban csak böjtben élhető meg hitelesen. Pál is megsanyargatta testét, hogy a kísértések világában alkalmatlanná ne legyen a szolgálatra, se a teste, se a lelke (1Korinthus 9,27). Ez a böjt Isten Lelkének erejével lehetséges.

5Mózes 7

115. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.05.22. 04:00