A SZABADÍTÓ ISTEN DICSÉRETE.

– 1. Ez a zsoltár általánosan fogalmazza meg a veszedelemből népét megszabadító Isten dicséretét. A zsoltáros szándékosan elhagyja a magasztalás mögött rejlő konkrét esemény megnevezését. Az általánosítás teszi lehetővé, hogy teljesen a magunkévá tegyük az üzenetet.

– 2. Ez a szabadítás mindig ugyanabból a veszedelemből ment meg. Hiszen a „hasadt”, bűntől rontott világban két irányból érhet bennünket halálos veszedelem: – ránk tör az emberi gonoszság, ezernyi életért, többért, presztízsért, hatalomért folytatott küzdelemben, amelyekben elevenen zabáljuk fel egymást; – illetve ránk törhet ezernyi áradat, természeti csapás.

– 3. Ez a szabadítás az Úr műve. Csak Ő szabadíthat meg. Konkrét helyzetekből is csak Ő menthet meg, még ha azt a szerencsének tulajdonítanánk is. Ha nem lett volna velünk az Úr, már nem élnénk (1). Minden kegyelem, mert törékeny madarak vagyunk, és sok a tövis, a durva „drót”, a tőr és a vérengző vadállat ebben a világban (6–8). Csak az Úr szabadíthat meg akkor is, amikor ebben a világban már nincs segítség számunkra…

János 16,23b–28

156. dicséret

 

Április 7. – A teljes igemagyarázat

 

(8) „A mi segítségünk az Úr nevében van…” (Zsoltárok 124)

 

A SZABADÍTÓ ISTEN DICSÉRETE.

 

– 1. Ez a zsoltár általánosan fogalmazza meg a veszedelemből népét megszabadító Isten dicséretét.

A zsoltáros szándékosan elhagyja a magasztalás mögött rejlő konkrét esemény megnevezését, mert azt mindenkor a maga idejében tapasztalja majd meg Istennek népe, különböző korokban másként, de mindig ugyanolyan valóságosan.

Az általánosítás teszi lehetővé, hogy teljesen a magunkévá tegyük az üzenetet, és bátran alkalmazzuk azt saját helyzetünkre, a Szentlélek által.

 

– 2. Ez a szabadítás mindig ugyanabból a veszedelemből ment meg.

Hiszen a „hasadt”, bűntől rontott világban két irányból érhet bennünket halálos veszedelem: – ránk tör az emberi gonoszság, ezernyi életért, többért, presztízsért, hatalomért folytatott küzdelemben, amelyekben elevenen zabáljuk fel egymást; – illetve ránk törhet ezernyi áradat, természeti csapás.

Mindkettő az emberlét árvaságát, nyomorúságát igazolja ebben a rideg világban, valamint a megváltás szükségességét.

Külön lehetne szólni Isten hitvalló népének e-világi küzdelmeiről, de most maradjunk az általánosan emberinél.

 

– 3. Ez a szabadítás az Úr műve.

Csak Ő szabadíthat meg.

Konkrét helyzetekből is csak Ő menthet meg, még ha azt a szerencsének tulajdonítanánk is.

Ha nem lett volna velünk az Úr, már nem élnénk (1).

Minden kegyelem, mert törékeny madarak vagyunk, és sok a tövis, a durva „drót”, a tőr és a vérengző vadállat ebben a világban (6–8).

Csak az Úr szabadíthat meg akkor is, amikor ebben a világban már nincs segítség számunkra, mert lejárt az Őáltala kiszabott időnk.

De Jézus Krisztusban örök életünk van.

Ezt az örömhírt még az ószövetségi gondolatsor szerint sejteti a zsoltáros (7).

Számunkra azonban ez már valóság.

Az Úr nem adott oda minket a pusztító gonosznak, akkor sem, ha sok gonoszság történik velünk (6).

Gondoljunk Jóbra (Jób 1,12).

 

– 4. Áldjuk a szabadító Urat, a mi segítségünket, aki az eget és a földet alkotta, és aki Jézus Krisztusban újjáteremtette azokat! (8)

Szerző: refdunantul  2019.04.07. 04:00