Isten nem feledkezett el népéről és ígéreteiről, hiszen az Ő népe az Ő tulajdona. ISTEN NÉPE ISTEN „KEDVELTJE”, AKIKET MEGSZABADÍT.

– 1. A lombsátrak ünnepén énekelték ezt a zsoltárt, amelyben az Ígéret földjének birtokba vételéért magasztalták az Urat évről évre. Nagy biztatás volt ez az ének az elvesztett ország romjain, hiszen azt nyilvánította ki ez a zsoltár, hogy Isten újra örökségül adja népének a megígért földet, ahol Júda törzséből származó fejedelem uralkodik majd rendben és békességben (1Mózes 49,10), miközben ellenségei, Moáb, Edóm, Filisztea, nem bánhatják többé.

– 2. Áldott legyen az Isten, hogy ennél sokkal többet adott nekünk, az Ő népének, a Jézus Krisztusban, hiszen ebben a világban még az Ígéret földjén sincs maradandó városunk (Zsidókhoz írt levél 13,14). Ebben a világban az ellenségeink felett aratott győzelem sem tartós, újra és újra felfakadnak a sebek, kiújulnak a megoldhatatlan konfliktusok.

– 3. Jézus Krisztusban, a megváltás csodájában, az örök élet reménységében, „odaát” teljesedhet csak be maradéktalanul ez az Ige. De ez a reménység erőt ad „itt” is a krisztusi újhoz…

János 13,12–20

240. dicséret

Szerző: refdunantul  2019.03.20. 04:00