Nagy kérdés, hogy amikor olvassuk az Írásokat, mit találunk benne megírva, vagyis HOGYAN ÉRTELMEZZÜK azt.

– 1. Hisszük, az Úr Lelke jön ebben az értelmezésben segítségünkre, hogy el ne tévedjünk (1).

– 2. Vannak nagyon fontos időleges értelmezések, amikor az Úr Lelke arra a korra és annak kihívásaira nézve teszi áldottan aktuálissá és életfontosságúvá az Igét. Nehémiás, szolgálata második korszakában, Kr. e. 432-től, visszatérve a perzsa udvarban szükséges beszámolójáról (6), népe hitének tisztaságát, megerősödését és jövőbeni megmaradását akarta biztosítani. Ehhez, Salamon korábbi bukásából is tanulva, elkülönült más népektől, azok szokásaitól. Az Ige is erre biztatta. Bizony, valamikor ki kell dobni minden felemást a tisztuláshoz (1–2; 8–9).

– 3. Az örök értelmezést azonban Jézus Krisztusban adta nekünk az Isten. Őbenne lerontotta az Isten az emberek által vont válaszfalakat (Efezus 2,14), hiszen népének határait egyedül Ő ismeri. Emberek ezt a határvonalat végérvényesen meg nem húzhatják. Lám, Ruth moábita volt, és mégis Jézus Krisztus ősanyja lehetett (Máté 1,5).

János 12,37–43

2. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.03.17. 04:00