„És e rágalomnak tárgya, ronggyá tépve, elcsigázva, szörnyen össze-vissza törve, pellengéren pusztul el…” (Rossini, A sevillai borbély)

– 1. Igen, ez működik. Ma „elektronikus pengékkel” kaszaboljuk egymást. A rágalom befúródik az áldozatba, mint alattomos kukac a fába, és a kellő időben bizonyosan kidögleszti azt.

– 2. Itt is hatott a rágalom. A király, a bevádoló levél alapján kivizsgálta az ügyet, és pontosan arra jutott, amit az ellenség vádja tartalmazott, miszerint Isten népe folyton lázadó nép (17–20). Ezért abba kellett hagyni a jeruzsálemi templom újjáépítését, az újabb parancsig, és az utasítást fegyveres erővel végre kellett hajtatni (21–22)

– 3. Mielőtt átokzsoltárokat kezdenénk el idézni, gondoljunk bele abba, hogy minden vád joggal vádol. Lázadók és igen gyarlók vagyunk. Irgalomra szorulunk. Jogos a büntetés. De nem végleges az ítélet. Egy időre korlátozhatták, de nem ölhették meg az életet (24; Máté 28,6). Az pedig már a rágalmazó ügye, hogy aljasságával elszámoljon, amikor magát jobbnak gondolta és állította be a másiknál.

János 7,37–39

179. dicséret

Szerző: refdunantul  2019.02.16. 04:00