A SZABADÍTÁSRÓL.

Isten teljes népe megszabadul a fogságból, Izráel és Júda egyaránt (1); – sőt, a föld széléről (8) is hazahozza népét az Úr (7–9).

A szabadulás azt jelenti, hogy Isten népe kegyelmet nyert attól az Úrtól, aki örök szeretettel szereti népét (2–3).

– A szabadulás annak kifejezése, hogy az az Úr, aki mindig is népével volt, „láthatóan” közeledik népéhez (3), így már ebben a világban is tetten érhető a valódi öröm, bőség, „fölépülés” (4–6), nemcsak Igében, szóban, hanem a tényleges valóságban is (10–14).

Az igazi szabadulás a megváltás, vagyis a végső isteni győzelem az „erősebb” felett (11), a gonosz felett is, amelynek nyomán Isten letöröl népe szeméről minden könnyet (15–17; Jelenések 21,4), és látható bizonyosságban elindítja őket a „nyugalom”, az Isten örök, aktív, áldott, boldog nyugalma felé (2).

Jézus Krisztus feltámadása által a szabadulás a miénk.

1János 4,7–21

395. zsoltár

Szerző: refdunantul  2019.01.05. 04:00