ISTEN IGÉJÉNEK SZOLGÁLATÁRÓL.

– 1. A szolgálat bátorsága: Jeremiás vállalja a szenvedést, a gyalázatot, a kalodát az Úr Igéjének szolgálatában, és félelemből nem változtatja meg a rá bízott üzenetet, hanem még bátrabban hirdeti azt (1–6).

– 2. A szolgálat emberi oldala: Ugyanakkor a mai igeszakasz, és a korábbiak is leplezetlenül tárták elénk Jeremiás próféta alakját, aki érzékeny emberként igen sok szenvedést élt át szolgálata során, és bizony őszintén az Úr elé roskadt megkeseredésében (7–10). Jeremiás emberileg eljut odáig, hogy meggyűlöli az életét, magát az életet, amely csak gyötrelemmé és szenvedéssé lett számára (14–18).

– 3. A szolgálat kényszere: Jeremiás nem tudja nem szólni az Igét, mert az Ige megragadta őt. Minden körülmények között boldog az olyan ember, akit Isten Igéjének hatalma hordoz, vezet, szolgálatra indít, olykor szent kényszerrel is (9). Isten Igéjének hatalma, a feltámadott Jézus Krisztus meg is őrzi az Ő szolgáit az üdvösségben. Szenvedések érhetnek bőven, de az Úr megváltó kezében vagyunk. Ez Jeremiás bizonyossága is (11–13).

Zsidók 11,23–40

326. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Jeremiásnak fájt, hogy kinevették őt, gúnyolták, gyalázták, mintegy bolondot, beteget, megzavarodottat, aki állandóan csak ítéletet hirdet. Jeremiás ellenségei sokan vannak, feljelentik őt, a bukására várnak, bosszút forralnak ellene (7–10).