VESZEDELEM jön északról! – figyelmeztet a próféta. Ez a veszély a fenyegető Babilon közelségét jelentette, akik ugyan keletre éltek, de csak az északi irányból arra vezető úton érkezhettek meg Júdába.

– 1. A próféta küldetése az volt, hogy Isten Igéjét hirdesse, megfújja a kürtöket (5), figyelmeztessen a veszély nagyságára (6–11), bűnbánatra segítsen (8; 13–18), és határozott bizonyossággal hívja népét a megerősített városokba, azaz az élő Istenhez (5). Nem elég figyelmeztetni, megoldást kell kínálni, nem álmegoldásokat, hanem szabadítást, megváltást!

– 2. Sok idő eltelt Jeremiás kora óta, de a helyzet ma is ugyanaz, mint akkor! Ma is sok veszély leselkedik ránk, és mindegyik a hitetlenségünkből fakad (1–4). Ma is kell a prófétai szó, amely keményen, de féltő szeretettel figyelmeztet bennünket, és az egyetlen megoldás felé mutat.

– 3. De jó tudni, hogy a megerősített város ma is áll, erősebben, mint valaha (6). Hiszen Jézus Krisztus feltámadása által szilárd bizonyosságunk van: hegyen épített, jól látható városunk van. Mi arra tartunk. Bármi történik, mi arrafelé vesszük az irányt, az oda vezető utat képviseljük, hirdetjük, azon haladunk…

Titusz 2,11–15

392. dicséret

Szerző: refdunantul  2018.11.23. 04:00