– 1. Értsük meg az Igét! Jézus maga is ószövetségi Igékre, próféciákra utalt vissza (22). Egyik kijelentés kapcsolódik a másikhoz. – 2. Értsük meg a kort, amire Jézus Igéje utal (Kr. u. 70). Amikor a zsidók függetlenedni akartak Rómától, a nagy birodalom azonnal hadsereggel vette körül Jeruzsálemet (20). Cesztusz, római hadvezér először nem támadta meg a várost, hanem visszavonult. Ekkor, az Istentől rendelt pillanatban, a jeruzsálemi keresztyén gyülekezet, emlékezve és engedelmeskedve Jézus szavának, kimenekült a városból (21), egy távolabbi kisvárosba, Pellába. Nem sokkal ezután ugyanis megérkezett Titusz hadvezér főserege, akik körbesáncolták és kiéheztették a várost, miközben bent nagy nyomorúságot élt át az éhező lakosság (23–24). – 3. Vegyük komolyan az Igét, engedelmeskedjünk annak, legyünk hűek az Úrhoz! Ez adott helyzetben „helytállást”; – máskor abból való kimenekülést jelent; – de mindig az Úrhoz, Igéjéhez, ügyéhez való hűségben. – Kérünk, Urunk! – Emelj ki abból, amiben nem szabad részt venni, ami ügyed elárulása, ami hűtlenség; – ha nem emelsz ki, tarts meg ott az igaz hitben!
4Mózes 4,1–16
27. zsoltár
Október 3. szerda – A teljes igemagyarázat
(21) „…költözzenek ki onnan…” (Lukács 21,20–24)
A holnapi Igével együtt lássuk a mait.
Értsük meg jól, és vegyük komolyan Jézus szavát!
Jézus próféciája szó szerint beteljesedett (Kr. u. 70).
– 1. Értsük meg az Igét!
Jézus maga is ószövetségi Igékre, próféciákra utalt vissza (22).
Egyik kijelentés kapcsolódik a másikhoz.
Ezek az ószövetségi próféciák, amelyekre Jézus is utalt, többek között az alábbiak: Jeremiás 5,29; Hóseás 9,7; Ezékiel 9,1; Mikeás 3,12; Dániel 9,26.
Isten szava színigaz (2Sámuel 22,31).
Ma szinte csak ez maradt: ennek igazságában és szépségében gyönyörködni (Zsoltárok 1.; Zsoltárok 19,8–11).
– 2. Értsük meg a kort, amiben Jézus Igéje megszólal, és amire utal!
Flavius zsidó történetíró leírja ezt.
Amikor a zsidók függetlenedni akartak Rómától, a nagy birodalom azonnal hadsereggel vette körül Jeruzsálemet (20).
Cesztusz, római hadvezér körbezárta, de nem támadta meg a várost, és aztán érthetetlenül visszavonult.
Ekkor, az Istentől rendelt pillanatban, a jeruzsálemi keresztyén gyülekezet, emlékezve és engedelmeskedve Jézus szavának, kimenekült a városból (21), egy távolabbi kisvárosba, Pellába.
Nem sokkal Cesztusz visszavonulása után ugyanis megérkezett az újabb hadvezér, Titusz főserege.
Ezek körbesáncolták és kiéheztették a várost, miközben bent nagy nyomorúságot élt át az éhező lakosság.
Kimenekülni már nem lehetett onnan, mert az a biztos halált jelentette volna, ezért az anyák megették a saját gyerekeiket (23).
Beteljesedett az Ige, szinte szó szerint...
Ezt a nem keresztyén, zsidó történetíró, Flavius leírta, milyen rettenetek történtek a körbezárt városban.
Aztán a legyengült várost kardélre hányták, a várost lerombolták, és Jeruzsálemet pogányok vették birtokba (24).
– 3. Értsük meg az Ige üdvtörténeti üzenetét!
Vége az ószövetségi korszaknak, kezdődik a pogányok, a népek korszaka, az egyház korszaka.
Ez is „egy ideig” tart (24), aztán Isten ítélete elé kerül ez a korszak is (Jelenések 17–18. fejezetek).
– 4. Vegyük komolyan az Igét, engedelmeskedjünk annak, legyünk hűek az Úrhoz!
Ez adott helyzetben „helytállást”; – máskor abból való kimenekülést jelent; – de mindig az Úrhoz, Igéjéhez, ügyéhez való hűségben.
Bízunk benne, hogy az Úr kellő időben megtartja, máskor kiemeli onnan övéit; – ha nem tenné, akkor hitvalló erőt ad a szenvedéshez (Dániel 3,18).
Nem a mi bölcsességünk, hanem az Ő szabadító irgalma cselekszik ilyenkor.
Urunk! – Emelj ki abból, amiben nem szabad részt venni, ami ügyed elárulása, ami hűtlenség; – ha nem emelsz ki, tarts meg ott az igaz hitben!
Egy biztos: Isten megőrzi övéit, népét, megőrzi az Ő ügyét; – de ez nem egy adott hely, templom, város, magába zárkózó „nép” megőrzését jelenti; – ahogy Jeruzsálemet, a templomot sem őrizte meg…
Ez ma is figyelmeztetés: minden magába zárkózó, „igaz hitű” közösségnek is.
Isten kegyelme tart meg, de ez a kegyelem Jézus Krisztus iránti hűségre, Igéje iránti hűségre, népe iránti hűségre, és Őneki való engedelmességre vált meg.