A megtért ember mindent átadott az Úrnak, hogy Őtőle kapja vissza azt, ami „szükséges”, és megtisztult kézzel, szívvel élhessen az Isten ajándékaival. A szegény özvegyasszony példája azt hirdeti: Isten mindent kér, az egész életünket, amely Őnélküle két fillért sem ér, de Ővele értékesebb mindennél. Nem a szegényeket magasztalja fel ez a példázat, nem a gazdagokat feddi meg, mert itt most nem erről van szó. Szegénynek és gazdagnak egyaránt meg kell térni, mert Isten nélkül egyik sem látja azt, amije van, képtelen adni, legfeljebb „látványosan adományozni”, miközben sokkal többet vesz el máshonnan. Megtérés nélkül a gyűlölettel teli irigységünk mohón még többet és többet kíván, itt és most! Nem az apró kacatjainkról van itt szó, ezek nem javak; – ezek a halálunk után konténerben végzik. Nem is a mindennapi élet „korszerű” alapfeltételeire utal az Ige. Ezek sem javak. Ezek megavuló munka- és szolgálati eszközök, hogy éljünk Isten dicsőségére, mások javára. Az izgalmas az, ami efelett van; – az honnan van, mire van, hová kerül? Ember-létünk alapvető nyomorúsága az, hogy pont itt tévesztünk arányt. Megváltás, megtérés kell.

4Mózes 1

124. zsoltár

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Mindenünk Istené, hiszen mindent Őtőle kaptunk (1Korinthus 4,7). Ezért csak az Ő dicsőségére használhatjuk javainkat. Végül pedig újra mindent visszaadunk Őneki, akár akarjuk, akár nem: – mert semmit sem hoztunk a világra, ezért ki sem vihetünk abból semmit (1Timóteus 6,6–7).

Emlékszem egy akkori „lánglelkű” legátusunkra, aki olyan megható igehirdetést mondott éppen erről az igerészről: Isten nem kér sokat, csak mindent! Azóta ez az e-világi „minden” úgy hatalmába kerítette, hogy teljesen elsodorta Istentől, Krisztustól, Igétől, egyháztól. Nem egy ilyen példát tudok, hanem sok hasonlót! Vigyázzunk!

Ember-létünk alapvető nyomorúsága az, hogy pont itt tévesztünk arányt; – és pont akkor, ha sok van, akkor nem vesszük észre ezt a tévesztést. Ezért gazdagnak lenni mindig nagyobb kísértés, mint szegénynek. De mindkettő nyomorult, ha nem elégedett. Nagy kegyelem az istenfélelem megelégedéssel (1Timóteus 6,6).

Szerző: refdunantul  2018.09.30. 04:00