Jézust állandóan figyelték, kémeket küldtek rá, besúgókat, akik tettették magukat, szembe dicsérték Jézust, hogy megfogják és átadják a hatóságoknak, halálos ítéletre (20–21). Semmit nem változott a világ. Minden üldözési mánia nélkül mondhatjuk, hogy ma mindent tudnak rólunk, ha akarnak, és bármikor halálra adhatnak... Ez a nagy szabadság kora: nagy rabság, amit mi magunk finanszírozunk. Ez a rabság a legnagyobb rabságra, a bűn rabságára mutat. A világi hatóság, a császár azért van, Isten akaratából, hogy fenntartsa a rendet, és ne emésszen meg minket a mindent behálózó bűn. A császár önzően, a maga érdekében, de rendet vág, és ehhez a gyarló rendhez kell igazodni; – mert a leggyarlóbb rend is jobb, mint a káosz. Az őserdő könyörtelen rendje is rend; – és jaj nekünk, ha ez a rend felborul (22). Az egyetlen „császár” azonban az élő Isten, akinek rendje nem gyarló, hanem üdvösséges, felüdítő rend.

Zakariás 11

23. zsoltár

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Az Isten küldötte, Jézus Krisztus: – nemcsak bölcsen megfelelt a kémeknek, mire azok egy időre elhallgatni kényszerültek (23–26); – hanem a maga idejében átadta magát a hatóságnak; – hogy megváltó halálával és feltámadásával olyan utat tisztítson a gyarló rend bozótjában; – ahonnan már látszik az égboltozat, ránk sugárzik a nap fénye; – és ha még fenyegetnek is a pókok, a csúszómászók, meg a vadállatok; – már nem félünk.

A gyarló rendben élve mi már az isteni, üdvösséges rend útján járhatunk.

Mi nem a gyarló, halandó, hanem az örökkévaló „Császár” tulajdonai vagyunk.

Szerző: refdunantul  2018.09.26. 04:00