– 1. Lehetetlen dolog, hogy botránkoztatások ne történjenek! – figyelmezteti Jézus tanítványait, hiszen ebben a világban lehetetlen a tökéletesség (1). A világ tele van botrányos dolgokkal, háborúkkal, csalásokkal, paráznaságokkal. Itt azonban Jézus Krisztus nem a világot, hanem a tanítványokat inti. Ők sem tökéletesek, de a tökéletes Urukat követik, és az Ő erejével törekszenek a tökéletességre (Máté 5,48), vagyis arra, hogy minden nyomorúságuk ellenére se léphessenek túl egy határt, ne követhessenek el „látványosan” botrányos, mások hitéletét is elsorvasztó bűnöket; – miközben életük folyamatosan tisztul. – 2. Jaj, ugyanis annak a tanítványnak, akinek nyilvánossá lett bűne miatt mások rekednek meg a hitben. Tényleg jobb a malomkő, vagyis „a színről való lelépés”, még idejében, mint mások megbotránkoztatása, és ezáltal elveszni (2). – 3. Vigyázzunk tehát magunkra! Vagyis meneküljünk mindig oda erősen a mi tökéletes Urunk mögé, hogyha nagy a kísértés, ne láthassunk mást, csak az Ő alakját, hátát, amely kitakarja a gonoszt! Mi nem tudunk vigyázni magunkra, de Ő vigyáz ránk! (3)
Mikeás 2
95. zsoltár
Szeptember 6. csütörtök – A teljes igeMagyarázat
(2) „…csak egyet is megbotránkoztat a kicsinyek közül…” (Lukács 17,1–3a)
– 1. Lehetetlen dolog, hogy botránkoztatások ne történjenek! – figyelmezteti Jézus tanítványait, hiszen ebben a világban lehetetlen a tökéletesség (1).
A világ tele van botrányos dolgokkal, háborúkkal, csalásokkal, paráznaságokkal.
Itt azonban Jézus Krisztus nem a világot, hanem a tanítványokat inti.
Ők sem tökéletesek, de a tökéletes Urukat követik, és az Ő erejével törekszenek a tökéletességre (Máté 5,48), vagyis arra, hogy minden nyomorúságuk ellenére se léphessenek túl egy határt, ne követhessenek el „látványosan” botrányos, mások hitéletét is elsorvasztó bűnöket; – miközben életük folyamatosan tisztul.
– 2. Jaj, ugyanis annak a tanítványnak, akinek nyilvánossá lett bűne miatt mások rekednek meg a hitben.
Tényleg jobb a malomkő, vagyis „a színről való lelépés”, még idejében, mint mások megbotránkoztatása, és ezáltal elveszni (2).
– 3. Vigyázzunk tehát magunkra!
Vagyis meneküljünk mindig oda erősen a mi tökéletes Urunk mögé, hogyha nagy a kísértés, ne láthassunk mást, csak az Ő alakját, hátát, amely kitakarja a gonoszt!
Mi nem tudunk vigyázni magunkra, de Ő vigyáz ránk! (3)
– 4. Ugyanakkor a hitetlen világ szeret hivatkozni az egyház, meg a „papok”, meg a „keresztyénség” bűneire.
Erre tényleg azt mondjuk, hogy lehetetlen, hogy ezek ne történjenek, mert az egyház sem tökéletes.
De jaj azoknak is, akik állandóan ezeket emlegetve, a botránkozást, a botrányok szajkózását, amelyeknek egyébként ők is okozói, a maguk helyén, ürügyként használják, hogy ne kelljen megtérni.
Ezeknek azt feleljük, hogy két elkerülhetetlen, de Isten Lelke által legyőzött botrány van a hitéletben.
Az egyik az Ige botránya, amely megütközést kelt a hitetlenekben.
A másik botrány az egyház botránya, hiszen a tökéletes Jézus Krisztust követők közössége nem tökéletes ebben a világban, de egyre inkább azzá lesz, Ura kegyelme által.
– 5. „Kicsinyek” vagyunk, de egyre „nagyobbak” leszünk (2).
Isten Szentlelke legyőzi ezeket a „botrányokat” a hitre jutottak életében.