SÚLYOS SZAKASZ EZ. – 1. A tanítás világos. Ebben nincs kompromisszum. Vagy Jézus Krisztushoz kapcsolódik az életünk, vagy minden más esetben Őellene élünk, még ha kívülállónak, semlegesnek is mondanánk magunkat. Semlegesség nincs (23). – 2. Viszont aki nem az Úrral jár, aki előtt nem ragyogott fel az örömhír, hogy velünk az Isten (Máté 1,23), az a legjobb indulattal is csak tékozolni tud. Tékozlók vagyunk az Úr nélkül, önmagunknak élünk, önző, hazug életet. Némák vagyunk, mint a mai igeszakasz megszállottja; – és szabadításra szorulunk (14). Ez egy „néma”, zavartalan, folyamatosan korrupt tékozlás. Csak az Isten nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk. – 3. Jézus Krisztus azonban legyőzte a gonosz hatalmát, és megszabadította a megszállott, „némán tékozló” embert. Boldog az, aki ebben a szabadításban részesült. Az ilyen ember minden nyomorúsága ellenére is boldog (27–28). Jézus Krisztusnak van egyedül hatalma kiseperni az életünket, de utána az életünket Szentlélekkel tölti meg.

Józsué 21

452. dicséret

Augusztus 7. kedd – A teljes igemagyarázat

(23) „Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az tékozol.” (Lukács 11,14–28)

SÚLYOS SZAKASZ EZ.

– 1. A tanítás világos.

Ebben nincs kompromisszum.

Vagy Jézus Krisztushoz kapcsolódik az életünk, vagy minden más esetben Őellene élünk, még ha kívülállónak, semlegesnek is mondanánk magunkat.

Semlegesség nincs (23).

– 2. Viszont aki nem az Úrral jár, aki előtt nem ragyogott fel az örömhír, hogy velünk az Isten (Máté 1,23), az a legjobb indulattal is, csak tékozolni tud.

Tékozlók vagyunk az Úr nélkül: önmagunknak élünk, önző, hazug, ördögi életet.

Nemcsak az Ige, ez a világ, annak minden jelenete és nagy történései is csak ezt mutatják.

Némák vagyunk, mint a mai igeszakasz megszállottja; – és szabadításra szorulunk (14).

„Némán” tékozlunk ma is, mindent teszünk tönkre, semmi sem marad épen a kezünk alatt.

És érdemben nem történik semmi változás.

Ez egy „néma”, zavartalan, folyamatosan korrupt tékozlás.

Csak az Isten nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk.

– 3. Jézus Krisztus azonban legyőzte a gonosz hatalmát, és megszabadította a megszállott, „némán tékozló” embert (14–15).

Boldog az, aki ebben a szabadításban részesült.

Az ilyen ember minden nyomorúsága ellenére is boldog (27–28).

Jézus Krisztusnak van egyedül hatalma kiseperni az életünket, de utána az életünket Szentlélekkel tölti meg.

Nem maradhat üresen az életünk, mert még erősebben megszállja a gonosz (24–26).

Lám, itt a néma megszólalt!

A némán, önzőn tékozló ember megszólal, dicséri Istent, bizonyságot tesz, szót emel az Úr ügyében és embertársai, valamint a teremtett világ ügyében is.

Eddig, ha tudott volna beszélni, legfeljebb csak fecsegett volna, mint a többi „néma tékozló”; – most azonban szól és cselekszik, az Úrban! (14)

– 4. Ezt a csodát, ezt a valóságos, isteni szabadulást az ördög művének nevezni…

Leördögözni azt az „Egyetlent”, aki hatalmasabb a gonosznál!

Belzebubot, az ördögök fejedelmét emlegetni ott, ahol a Szentlélek munkál.

Nincs ennél nagyobb bűn.

Ez tény (Máté 12,31).

De Jézus a szemtanúk okulására tanítást ad: Az Isten cselekszik, tehát itt van közöttünk az Isten országa!

Van remény!

Csak Jézus Krisztussal, Ővele, Őáltala, Őbenne van remény! (15–22)