– 1. Amikor valami feltárul: világossá lesz annak magassága és mélysége, fontossága, lényege. Minden erőlködés, módszer, bölcsesség és okosság, minden magyarázat nélkül történik ez a csoda (21). Ez a kegyelem. Ezért elsősorban mondani kell az igazságot és nem magyarázni… – 2. A hit az Isten kegyelemének keze, amivel megragadhatjuk az Ő krisztusi ajándékát: a bűnbocsánatot, az új életet és az örök életet; – az üdvösséget. Isten kegyelme kijelenti azt a gyámoltalan gyermeki léleknek, ami elrejtett az emberi zsenialitás előtt: azt, hogy kicsoda Ő, és mennyire szeret bennünket, egyszülött Fiában (22). – 3. Boldogok vagyunk, hogy miénk ez a bizonyosság: az üdvösség és megváltás ajándéka. Nincs az a „király” és sikeres zseni, akinek többet adott volna az Úr, mint nekünk (23–24). Örüljünk, hogy az Ő gyermekei, az Ő tanítványai lehetünk; – másokért is reménységgel könyörögve (23–24). – 4. A gyerek képe csak ezen a ponton illeszkedik az üzenethez, hiszen a gyerek nagyon is gyarló. De a gyerek az egyetlen, aki tudja, hogy másra szorul; – ezt nem szégyelli. A gyerek az egyetlen, aki ebben a függő állapotában boldog; – örömét pedig leplezetlenül ki is mutatja (21).

Józsué 17

199. dicséret

(21) „…kijelentetted…” (Lukács 10,21–24)

EGY VILÁGHÍRŰ MÚZEUM termeit járva, az impresszionisták legnagyobb hatású alkotóinak eredeti munkáiban gyönyörködhettünk, valamikor tavaly.

Egyik remekmű követte a másikat.

Mindegyik ihletett.

A sok gyönyörűség között megálltunk a lányommal egy festmény előtt; – nem híres, nem közismert, nem sztárolt: – mégis lecövekeltünk ott, egymásra néztünk, biccentettünk: – ez igen!

Nem kellett magyarázni, értettük az alkotást, az üzenetét, a lényeget.

Mások lődörögve elmentek ugyanazon kép mellett, észre sem vették.

 

– 1. Amikor valami „feltárul”: – világossá lesz annak magassága és mélysége, fontossága, lényege.

Minden erőlködés, módszer, bölcsesség és okosság, minden magyarázat nélkül történik ez a csoda (21).

Ez a kegyelem.

Ezért elsősorban mondani kell az igazságot, és nem magyarázni…

 

– 2. A hit az Isten kegyelemének keze, amivel megragadhatjuk az Ő krisztusi ajándékát, a bűnbocsánatot, az új életet és az örök életet; – az üdvösséget.

Isten kegyelme kijelenti azt a „gyámoltalan gyermeki léleknek”, ami elrejtett az emberi zsenialitás előtt: – azt, hogy kicsoda Ő, és mennyire szeret bennünket, egyszülött Fiában (22).

 

– 3. Boldogok vagyunk, hogy miénk ez a bizonyosság: az üdvösség és megváltás ajándéka.

Nincs az a „király” és sikeres zseni, akinek többet adott volna az Úr, mint nekünk (23–24).

Örüljünk, hogy az Ő gyermekei, az Ő tanítványai lehetünk; – és ne gőggel örüljünk, hanem másokért is reménységgel könyörögve (23–24).

 

– 4. A gyerek képe csak ezen a ponton illeszkedik az üzenethez, hiszen a gyerek nagyon is gyarló.

De a gyerek az egyetlen, aki tudja, hogy másra szorul; – ezt nem szégyelli.

A gyerek az egyetlen, aki ebben a függő állapotában boldog; – örömét pedig leplezetlenül ki is mutatja (21).

Szerző: refdunantul  2018.08.03. 04:00