– 1. Ibsen „Vadkacsa” című drámája ugyanerről szól. Egy békességben élő családhoz bekopogtat az egykori barát, aki az igazság elkötelezett híve, amolyan „küldetéses megmondó” ember. Megjelenése halálosan feldúlja a család életét. Pedig az illető igazat mondott, igazat szólt, de milyen lélekkel? – 2. Jakab levele megdöbbentő szemléletességgel szól a nyelv bűneiről. A nyelv perzselő tüzeket támaszthat, amely hasonló a gyehenna tüzéhez. Jól vigyázzunk tehát, hogy mit mondunk, miért mondjuk (milyen indítékkal mondjuk), és milyen lélekkel! – 3. Jézus Krisztus hangsúlyozta, hogy egyszer minden hiábavaló szóért számon kér bennünket a mi Urunk (Máté 12,36). Ézsaiás próféta azért könyörög, hogy az Úr bölcs nyelvet adjon neki, amivel erősíthet, bátoríthat másokat (Ézsaiás 50,4). Pál apostol mindezt radikálisabban fogalmazza meg (Efezus 4,29). Ezért könyöröghetünk: Jöjj, Szentlélek Úr Isten, vedd birtokba a szívünket, egész valónkat! Hiszen a szív teljességéből szól a száj (Lukács 6,45).

Ezékiel 44

323. dicséret

* A teljes igemagyarázat:

A BESZÉDÜNKRŐL…

– 1. Ibsen „Vadkacsa” című drámája ugyanarról szól, amiről a mai igeszakasz.

Egy békességben élő családhoz bekopogtat az egykori barát, aki az igazság elkötelezett híve, amolyan „küldetéses megmondó” ember.

Megjelenése halálosan feldúlja a család életét, végül egy kislány öngyilkosságához vezet.

Pedig az illető igazat mondott, igazat szólt, de milyen lélekkel?

– 2. Jakab levele döbbenetes szemléletességgel szól a nyelv bűneiről.

– Jakab hangsúlyozza, hogy legyünk gyorsak a hallásra, és késedelmesek a szólásra, valamint a haragra, amelyből sokszor fakad a szólásunk (1,19–20).

– Igeszakaszunk hosszan tárgyalja a nyelv bűneit, miszerint van egy piciny testrészünk, amely nehezebben szelídíthető meg, mint a vadállatok.

Ez a piciny szerv, mint a hajón a kormányrúd, bármi apró is a hajótesthez képest, annak egészét irányítja.

A nyelv perzselő tüzeket támaszthat, amely hasonló a gyehenna tüzéhez.

– Jól vigyázzunk tehát, hogy mit mondunk, miért mondjuk (milyen indítékkal mondjuk), és milyen lélekkel! (1–12)

– Jakab megemlíti, hogy ugyanabból a forrásból egyszerre nem fakadhat édes és keserű víz.

Lehetetlen tehát, hogy ugyanaz a száj magasztalja az Istent, és ugyanakkor szidja, átkozza az Isten képére teremtett embert (9–12).

– Jakab külön kiemeli, hogy akik tanítókká lesznek, azok jól vigyázzanak, mert súlyosabb ítéletben lesz részük (1).

Nem csupán az elhívott szolgákról van itt szó, hanem azokról a sokakról, akik hirdetett igazságukat, szavaikat minduntalan Isten Igéjével támasztják alá.

– 3. Jézus Krisztus hangsúlyozta, hogy egyszer minden hiábavaló szóért számon kér bennünket a mi Urunk (Máté 12,36).

Csak akkor van esélyünk a szavaink megtisztulását illetően, ha valójában nem mi szólunk, amikor szólunk, hanem az Úr Lelke szól általunk.

Csak ekkor történhet meg, hogy a szavaink nem rombolnak, hanem építenek.

– Ézsaiás próféta azért könyörög, hogy az Úr bölcs nyelvet adjon neki, amivel erősíthet, bátoríthat másokat (Ézsaiás 50,4).

– Pál apostol mindezt radikálisabban fogalmazza meg, amikor így int, szabadon idézve: Semmi rothadt beszéd ki ne jöjjön a szátokon, hanem csak az, ami hasznos, épít, áldássá lesz mások számára (Efezus 4,29).

– 4. Ezért könyöröghetünk: Jöjj, Szentlélek Úr Isten, vedd birtokba a nyelvemet, előtte a szívemet, értelmemet, egész valómat; – hogy jót gondoljak, szóljak és tegyek.

Hiszen a szív teljességéből szól a száj (Lukács 6,45).

Ezért Dávid imádsága mindannyiunk könyörgése: „Tiszta szívet teremts bennem Istenem, és az erős Lelket újítsd meg bennem” (Zsoltárok 51,12).

Jézus Krisztus megváltott bennünket a golgotai kereszten, és ez a megváltás gondolataink, beszédünk, cselekedeteink megtisztulásához vezet.

Szerző: refdunantul  2017.12.16. 04:00