JÉZUS, AZ ÚR MEGMOSTA TANÍTVÁNYAI LÁBÁT… – 1. Tehát a tanítványoknak is ezt kell tenniük egymással, mert a szolga nem tehet másként, mint ahogy Ura cselekedett: Szeretetben szolgálunk egymásnak (Galata 5,14), legalább a családban, gyülekezetben, egyházban (12-16). – 2. Boldog az, aki így cselekszik (17). Még boldogabb az, aki annak ellenére tud szeretetben szolgálni, hogy szeretetével ebben a világban mindig visszaélnek, és aki a kenyerünket eszi, az belénk mar (Zsoltárok 41,10). Ez része a szolgálatnak. – 3. Egyetlen esetben kárhozatos ez a „visszaélés”, egyébként ne lázadozzunk ellene; – ha azzal a Jézus Krisztussal tesszük ezt, aki drága vérén megváltott, naponta táplál és éltet minket; – mi pedig miközben bőséges asztalát elfogadjuk, Őt magát pedig hitetlenül elutasítjuk, megtagadjuk, káromoljuk. Ez júdási bűn (18).*

Példabeszédek 27,1–10

196. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* – 4. Egyébként hordozzuk alázattal a visszaéléseket, mert az Úr intézi a „többit”, miközben ez is, meg a júdási is része tökéletes, számunkra felfoghatatlan tervének, Igéje beteljesedésének (17), ami bennünket csak hitre indíthat (19-20).

– 5. Megismétlem, hogy a szeretetben való szolgálat egymás között kezdődik, de folytatódik a világban, és mindig elégtelen, mert több kell: megváltás kell, újjászületés kell, Krisztus kell!