VILLÁMLIK EBBEN A JELENETBEN két „egészen más világ” találkozása: ég és föld a kettő (Ézsaiás 55,8–9). – 1. Mit mond magáról Jézus? – Ő az Atya dicsőségét keresi (49–50). – Az Ő szava igazság (46) és élet (51), annál van ugyanis a valóságos, „cselekvő igazság”, aki legyőzte a halált, hiszen a halál „mindent visz”... – Ő mindenek előtt volt, Ő előbb volt, mint Ábrahám, Ő Isten maga, Ő az örök élet birtokosa és ajándékozója (58). – 2. Mit mondanak Jézusról az emberek? – Ördög van benne (49), hazug és képtelen dolgokat állít, hiszen önmagát a hit nagyjai és a halál fölé emeli (52). – 3. Ma is összecsap ez a két világ, és szikrázik a találkozás, mert annyira más a kettő! A döbbenetes csupán az, hogy annyira akarjuk az életet, és aki elhozta nekünk az elmúlhatatlan élet teljességét, abban nem hiszünk, azt hazugnak nevezzük, abban gyalázatosan, istenkáromló módon megbotránkozunk, miközben saját életünk csupa szemfényvesztés, képmutatás, hazugság, a gonosz hatalmának uralma.* – 4. Micsoda kegyelem, hogy Isten szeretete mégsem hagyta népét a halálban, Jézus Krisztus feltámadott (Lukács 24,23)…**

Példabeszédek 16,16–33

495. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* – Tipikus: Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű!

– Az „ördög ördögözi” le azt az egyetlent, akinek hatalma van felette.

** – Jézus Krisztus feltámadott (Lukács 24,23), Igéje ma is munkál, megtart, hogy aztán mi is megtarthassuk Igéjét (52).

– Amikor hatalmas vihar támad, gyufaszálként tarol mindent maga előtt, és egy pillanat alatt semmivé válik az ember, minden alkotásával együtt.

– Az Isten hatalma és az ember nyomorúsága, két világ találkozása, amely villámokat szór, hogy kidöntse régi életünk hatalmasan gonosz önhittségét, és helyébe új és örök életet ültethessen az Isten.