KÖZELEDIK AZ ÚR NAPJA, A NAGY „SÁSKAJÁRÁS”, DE MÉG EBBEN IS OTT A „KEGYELEM”. – 1. Isten megbánhatatlanul kegyelmes népe iránt (Róma 11,29), ezért még ítéletében is ott az irgalom, amely megtérésre hívja engedetlen népét (12–17). Olyan türelmes, hosszútűrő és irgalmas az Úr, amellyel nem lehet visszaélni. Ez az irgalom ugyanis kőkemény, mint a szikla. Pont olyan, mint a sziklafal a szakadék szélén. Száguldozhatunk féktelenül, de könnyen Isten sziklaszilárd szeretetének ütközhetünk, amely összetör bennünket, de nem enged alázuhanni, ha kell, megnyomorít, de nem engedi kiválasztott népét hitetlenségben maradni. – 2. Isten szánalomra indult népe iránt, mert nem engedi, hogy az Ő dicsőségét, Jézus Krisztusban beteljesített, győztes ügyét bárki is látványosan és vég nélkül gyalázza. Isten óvja az Ő ügyét, ezért óvja méltatlan népét is a gyalázattól; – óvja és ezáltal is megtérésre hívja (17–20). – 3. A próféta látomása ennél is tovább megy, a krisztusi, boldog jövendőre mutatva (21–27).**

1Korinthus 10,14–11,1

427. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Jogos az Isten ítélete, mert Isten népe túlment minden határon. Ez a féktelenség Isten dicsőségét gyalázza, sokaknak okoz nyomorúságot, Isten népét pedig hiteltelenné teszi.

** A próféta látomása ennél is tovább megy, a krisztusi, boldog jövendőre mutatva, amikor Isten népe teljes szívvel dicséri Urát, megbecsüli testvéreit és embertársait, valamint azt a lakott földet, amely Isten áldásaként bőséggel terem neki.

A feltámadott Jézus Krisztusban tudjuk, hogy hitben ez az ország már itt van közöttünk, de a maga teljességében odaát lehet a miénk.

Isten országa az igazság, a békesség és az öröm a Szentlélek által (21–27).

– Van miért sírni (17), van miért könyörögni, de van mit remélni; – mégpedig a feltámadott Jézus Krisztusban a teljes megoldást reméljük, minden nyomorúságban és nyomorúság által is (21). 

Szerző: refdunantul  2017.08.03. 04:00 komment

süti beállítások módosítása