NÉHÁNY FONTOS KÉRDÉS SZEGEZŐDIK NEKÜNK Jób nyolcadik válaszában. – 1. Mit tettél? Segítettél-e a rád bízottakon; – azokon, akik körülötted erőtlenek, tehetetlenek, tanácstalanok voltak? Volt-e vigasztaló, segítő áldása másoknak abból, amit Istenről tudtál? (2–3) – 2. Milyen lélekkel szóltál? Ki szólt belőled? Istenre hivatkozva magadat hirdetted? (4) – 3. Hittél? Milyen hittel hittél? – Hitted az élő Istent? Hitted-e azt az Istent, aki Jézus Krisztusban megmutatta, hogy a holtak hazája sem leplezetlen előtte, hiszen Őneki nem szabhat határt a halál (6). – Hitted-e azt az Istent, aki teremtői munkájában határt szabott minden gonosz káosznak (5–13), aki átdöfte a menekülő kígyót, és így tisztára söpörte a teremtett világot (13). – Hitted-e azt az Istent, akinek csak útja szegélyét ismerheted? (14) – 4. Alázattal féltél-e? Mégis bíztál-e? Jób vallja, hogy Isten mindenható, de barátainak odavágja, hogy tetteik, szavaik, hitük semmi segítséget és erőt nem jelentenek neki; – mint ahogy Isten mindenhatósága is csak félelmet ébreszt benne, – és mindezek együtt csak növelik kínjait. De Jób bizonyos abban, hogy Isten ennél sokkal több. Igen, több! Nézz Jézusra! Mi csak Isten útja szegélyét ismerhetjük.

Cselekedetek 26,1–23

464. dicséret

Szerző: refdunantul  2017.07.07. 04:00 komment

süti beállítások módosítása