A HÍRNÖKÖKRŐL! – 1. Két hírnök is viszi a hírt Dávidnak. Versenyt futnak, Achimaac és egy névtelen etiópiai küldött. Akkor menjünk, ha küldenek! (19–23). – 2. De amikor Achimaac odaért, nem mondott semmit, csak általánosságokat (28–30). Minek ment, minek szólt? Jaj a hírnöknek, ha maga lesz fontossá, és nem az általa hozott hír, aminek ő csak hűséges szolgája, továbbadója lehet. Olyan ez, mint egy üres prédikáció, „blabla”. – 3. A tényleges hírt a névtelen, nem jegyzett etiópiai mondja el, ő világosan beszél, nem is tudva, milyen kockázatot vállal, de mondja (30–32). Ez a fontos, mondja, érthetően, konkrétan a rá bízott hírt! – 4. Az is kérdés, hogy ezek a hírnökök jó hírt visznek, vagy rosszat? Dávid serege győzött, a fia pedig meghalt (24–27). – 5. Egy győzelem van, egyetlen jó hírre van szükségünk: ez Jézus Krisztus feltámadása (János 20,1–8).

Cselekedetek 11,19–26

378. dicséret

* A teljes igemagyarázat:

A HÍRNÖKÖKRŐL!

– 1. Két hírnök is viszi a hírt Dávidnak.

Versenyt futnak, Achimaac és egy névtelen etiópiai küldött.

Az utóbbit, a névtelen etiópot Dávid hadseregparancsnoka, Jóáb küldte, féltve a fiatal parancsnokot, Achimaacot a kedvezőtlen fogadtatástól (19–23).

Achimaac azonban túlbuzgó volt, és a tiltás ellenére elindult.

Akkor menjünk, ha küldenek!

– 2. De amikor Achimaac odaért, nem mondott semmit, csak általánosságokat (28–30).

Minek ment, minek szólt?

Jaj a hírnöknek, ha maga lesz fontossá, és nem az általa hozott hír, aminek ő csak hűséges szolgája, továbbadója lehet.

Olyan ez, mint egy üres prédikáció, „blabla”.

Olyan ez a konkrétumok nélküli „beszéd”, mint a minap az április végi hóakadályban ráadásul még elektronikus hibától is megbénult autóm számára a kiérkező szerviz ekként cselekedett: számítógép, itt a hiba, enter, kész. – De nem megy! – mondom! – Pedig ők megjavították! – hangzott a válasz, és otthagytak. Illetve a szakadó hóban még megtoltam a gyorsszervíz kocsiját.

– 3. A tényleges hírt a névtelen, nem jegyzett etiópiai mondja el, ő világosan beszél, nem is tudva, milyen kockázatot vállal, de mondja (30–32).

Ez a fontos, mondja, érthetően, konkrétan a rá bízott hírt!

– 4. Az is kérdés, hogy ezek a hírnökök jó hírt visznek, vagy rosszat?

Dávid serege győzött, a fia pedig meghalt (24–27).

A király számára nem számított a győzelem, bement a belső szobájába, és sírt.

Bűnei felett is sírt.

Mit ér az egész élet minden győzelme, ha ránk bízott szeretteink vesznek el…

– 5. Egy győzelem van, egyetlen jó hírre van szükségünk: ez Jézus Krisztus feltámadása (János 20,1–9).