ILYEN EZ A HASADT VILÁG! Folytassuk a tegnapi gondolatokat. – 4. Saul unokáját, Mefibósetet nemhogy nem bántotta, hanem komolyan felkarolta Dávid, az új király (9. fejezet). Most Mefibóset szolgájától, Cibától kell meghallania Dávidnak, hogy Mefibóset, az alkalmas pillanatot látva szembehelyezkedett a királlyal, remélve, hogy a lázadás okozta zűrzavarban visszaszerezheti trónját (3). – 5. Persze nagy játékos ez a hízelgő Cibá, aki a menekülő Dávidnak ajándékot, élelmet kínál. Ez sem az őszinte hála tiszta kifejezése, hanem valami más (1–2). – 6. Ebben a helyzetben már meggyökerezik a gonosz, és Siemi szidalmai által teljesen össze akarja törni Dávidot (5–9). – 7. Gyököt kell vonni mindenből, nem lehet bízni senkiben, csakis az Úrban. Dávid ezt teszi (10–14). Jézus Krisztus ezekért az aljas gyarlóságainkért halt meg, felvitte azt a keresztre, hogy megszabaduljunk azoktól és valósággal újjá legyünk. Bizony mindennel visszaélünk! Igét olvasunk, imádkozunk egy beszélgetés előtt is, aztán a következő pillanatban már támadunk is egymásnak, jönnek a pimasz megjegyzések, a pletykák, a védekezések, az üzengetések, a gyarló hűtlenségek, feljelentések, amelynek során, még az egyházban is mindenki oda csapódik, ahol úgy muzsikálnak, ahogy ő fütyül. Mi ez az egész? Hol itt a Krisztus?