Örökre maradandó kincsünk van, a megváltás örömhíre. Ezt a kincset ránk bízta az Úr, akik halandó, gyarló emberek vagyunk, „törékeny cserépedények”. A cserép pedig soha nem bízhatja el magát, a virággal szemben, mert csak szolgál, hordoz, és ha leesett és eltörött, egyszerűen másik cserépbe ültetik a virágot. Ez azt jelenti, hogy a cserépedény csak egy eszköz: a lényeg a virág, az erőforrás pedig a táptalaj (7); - „az egész” pedig az Úrtól van és az Úr kezében van. Ígéretet fűz ehhez a szolgálathoz az Úr, miszerint sok baj érheti Jézus Krisztus követőjét, de el nem veszhet, hiszen a feltámadott Jézus Krisztus örök győzelme érvényes az életére és a szolgálatára (8-9). Jézus halálát hordozzuk a testünkben, és a feltámadott Jézus Krisztus élete láthatóvá lesz rajtunk (10-11): - külső emberünk törékeny, avul; de a belső erősödik (16); - szenvedésünk pillanatnyi, de dicsőségünk örök (17).

Eszter 1,1-9

427. dicséret

* A teljes magyarázat:

Örökre maradandó kincsünk van, a megváltás örömhíre.

– 1. Ezt a kincset ránk bízta az Úr, akik halandó, gyarló emberek vagyunk, „törékeny cserépedények”. A cserép pedig soha nem bízhatja el magát, a virággal szemben, mert csak szolgál, hordoz, és ha leesett és eltörött, egyszerűen másik cserépbe ültetik a virágot. Ez azt jelenti, hogy a cserépedény csak egy eszköz: a lényeg a virág, az erőforrás pedig a táptalaj (7); - „az egész” pedig az Úrtól van és az Úr kezében van.

– 2. Ígéretet fűz ehhez a szolgálathoz az Úr, miszerint sok baj érheti Jézus Krisztus követőjét, de el nem veszhet, hiszen a feltámadott Jézus Krisztus örök győzelme érvényes az életére és a szolgálatára. Kell-e ennél nagyobb örömhír és erőforrás törékeny cserépedény, de szolgáló életünkre nézve. Ellentétpárokkal fejezi ki az apostol mindezt: szorongatnak, de nem szorítanak be; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak; letipornak, de nem pusztulunk el (8-9)

– 3. Összegezve: Jézus halálát hordozzuk a testünkben, és a feltámadott Jézus Krisztus élete láthatóvá lesz rajtunk (10-11). Külső emberünk törékeny, avul; de a belső erősödik (16). Szenvedésünk pillanatnyi. Dicsőségünk örök (17). A láthatókra nézünk, nem a láthatatlanokra. Ezért nem csüggedünk. Ha pedig belehalunk a szolgálatba és nem a saját „dolgainkba” haltunk bele (12-13), akkor ez sokak számára életet jelentett (15). Jézus Krisztus követője nem tud másként élni: hisz és szól (13); miközben egész életével kommunikálja az evangéliumot. Ha valaki ebbe „kopik bele” annak üdvösséges elmenetele volt, amely kitüntetés, méltóság, áldás, örök élet.