A szadduceusok művelt, gondolkodó embereknek vélték magukat, akik éppen ezért nem tartottak mindent összeegyeztethetőnek a hit és a gondolkodás terén (23). Ezért tagadták a feltámadást is. A gondolkodó ember fölényességével kérdezik Jézust a feltámadásról (24). Egy képtelen, kitalált történettel állnak elő, hogy elvi síkon vitatkozzanak. Az úgynevezett „sógorházasság” törvényére hivatkoznak. Volt hét testvér, akik sorban mind utód nélkül meghaltak, így ugyanazt az asszonyt vették feleségül. Akkor a mennyben kié lesz ez az asszony, akinek itt a földön hét férje is lehetett, mégpedig törvényesen? (24-28) Ebből látszik, hogy ha az értelem nem tud leborulni Jézus Krisztus hatalma előtt, akkor lehetetlen a hit. Mondjuk ki végre, hogy egy határon túl, az értelmünkkel felfoghatatlanok az Isten ajándékai, ezért itt csakis a kijelentésre támaszkodhatunk. A mennyei világot lehetetlen a földi világ valóságából meghatározni. Akinek látása csak a láthatókra terjed, az előtt képtelenség marad az örökkévalóság. Ezért hangsúlyozza Pál apostol, hogy hitben járunk, nem látásban (2Korinthus 5,7).

Dániel 5,8-6,1

Himnusz

* A teljes magyarázat:
- A Jézus-korabeli zsidóságban a mózesi törvény minden betűjéhez ragaszkodó farizeusok mellett a „felvilágosult” szadduceusok is jelen voltak. Ők művelt, gondolkodó embereknek vélték magukat, akik éppen ezért nem tartottak mindent összeegyeztethetőnek a hit és a gondolkodás terén (23). Ezért tagadták a feltámadást is. A gondolkodó ember fölényességével kérdezik Jézust a feltámadásról (24).
- Egy képtelen, kitalált történettel állnak elő, hogy elvi síkon vitatkozzanak. Az úgynevezett „sógorházasság” törvényére hivatkoznak. Volt hét testvér, akik sorban mind utód nélkül meghaltak, így ugyanazt az asszonyt vették feleségül. Akkor a mennyben kié lesz ez az asszony, akinek itt a földön hét férje is lehetett, mégpedig törvényesen? (24-28)
- Ebből látszik, hogy ha az értelem nem tud leborulni Jézus Krisztus hatalma előtt, akkor lehetetlen a hit. Mondjuk ki végre, hogy egy határon túl, az értelmünkkel felfoghatatlanok az Isten ajándékai, ezért itt csakis a kijelentésre támaszkodhatunk. A mennyei világot lehetetlen a földi világ valóságából meghatározni. Akinek látása csak a láthatókra terjed, az előtt képtelenség marad az örökkévalóság. Ezért hangsúlyozza Pál apostol, hogy hitben járunk, nem látásban (2Korinthus 5,7).
- A hit természete, hogy a lényegi dolgokban ráhagyatkozik Isten kijelentésére; legfeljebb Isten kijelentésének egyre helyesebb megértésén elmélkedhet, de nem magán a kijelentésen. Egy határon túl sem az értelmünkkel, sem az érzelmeinkkel; sem az ésszel, sem a szívvel nem ragadhatók meg Isten kincsei. Pont a fordítottjáról van szó, miszerint Isten Szentlelke ragad meg bennünket, hogy ráhagyatkozzunk arra, amit nem láttunk, de hallunk.
- Jézus Krisztus válasza megdöbbentő, hiszen mindenki tévelyeg, aki nem ismeri Isten kijelentését, és nem ismeri Isten hatalmát; azt a hatalmat, amivel Isten ezt a kijelentést befogadhatóvá teszi számunkra (29). A Szentlélek munkája ez: befogadhatóvá lesz, ami felfoghatatlan. A Szentlélek hatalma nélkül azonban marad a tévelygés, az okoskodás, öncélú elmélkedések, érdekvezérelt harcok, halálos ütközetek sorozata; egészen a kipusztulásig.
- Ami pedig a földi házasságra vonatkozik, az örök életre nézve, arról itt csak annyit tudunk meg, hogy a mennyei világ egészen más rendű, mint az itteni világ (30). Ezért a szadduceusok kérdésének nincs értelme. Ugyanakkor azt is vegyük észre, hogy Jézus válasza hangsúlyozza, hogy Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké (32). Tehát mégiscsak kimondhatjuk azt, hogy aki ebben a világban, Isten akaratából a legfontosabbá lett számomra, akivel egész életemet hűségben leéltem, az odaát sem lehet közömbös számomra. Így a hűség még kiemeltebb szerepet nyer. Ennél tovább azonban nem mehetünk, mert az már csak hiábavaló okoskodás lenne: mi lesz az elváltakkal, mi lesz a más kultúrákban élőkkel…? Ezek már nem ránk tartoznak, de rájuk is érvényes, hogy Isten az élet Istene.