- 1. Az első kísértés a kenyér (3-4): a puszta lét biztosítása, lehetőleg minél jobban, minél többet. Mindenki ezt akarja, minden irigység gyökere ez. A legszegényebb és a leggazdagabb, másképp, de ugyanerre hajt. A kultúrák harcának gyökere és minden képmutatás forrása is ez. A látható nyomor zsarolva tör a jólétre. Jézus nemet mond erre a lelkületre. - 2. A második kísértés a „vallás” (5-7): Isten nevét emlegetve igazságról szólni, cselekedni, csodákban bízni, elszakadni a mindennapok valóságától, mintha levetnénk magunkat sok emeletnyi magasságból, mert az Isten majd megóv. Hazugság minden olyan vallás, amely saját magát igazolja, miközben nem mer szembenézni azzal, ami van, és a legaljasabb illúziókba kerget. Jézus Krisztus erre is határozottan nemet mond, mint a Sátán mesterkedésére. - 3. A harmadik kísértés pedig a hatalom (8-10): amelyben az első két kísértés egyesül. A hatalom érdekérvényesítés. Nem elég a kenyér és a vallás; az kell, hogy mások kenyere és hite felett én rendelkezzek. A hatalom az, amikor valaki ezt a maga köreiben megvalósítja és diktál mások kenyere és hite (igazsága) felett. Már a homokozóban elkezdődik ez a harc. Jézus Krisztus erre is nemet mond. Az Ő hatalma az volt, hogy nem akart itt hatalmat: így takarodásra kényszerítette a Sátánt.
Ézsaiás 30,1-18
156. dicséret
* A teljes magyarázat:
Három kísértés, negyven napos böjt közben. Jézus Krisztus legyőzte ezeket (1), jelezve, hogy Ő nem erkölcsi példa, hanem Isten Fia, aki hatalmasabb a “nagy szétdobálónál”, és nem csupán megindul azon, ha mi kísértést szenvedünk el, hanem megvált bennünket isteni erejével, hogy mi is győztesen nézhessünk szembe a kísértésekkel (Zsidókhoz írt levél 2,18).
- 1. Az első kísértés a kenyér (3-4): a puszta lét biztosítása, lehetőleg minél jobban, minél többet. Mindenki ezt akarja, minden irigység gyökere ez. A legszegényebb és a leggazdagabb másképp, de ugyanerre hajt. A kultúrák harcának gyökere és minden képmutatás forrása is ez. A kövekből is kenyér, jólét lesz, fogyasztás a végtelenségig, azoknál is, akiknél még másként jelentkezik a „tobzódás”. A látható nyomor zsarolva tör a jólétre. Jézus nemet mondott erre a lelkületre.
- 2. A második kísértés a “vallás” (5-7): Isten nevét emlegetve igazságról szólni, cselekedni, csodákban bízni, elszakadni a mindennapok valóságától, mintha levetnénk magunkat sok emeletnyi magasságból, mert az Isten majd megóv. Hazugság minden olyan vallás, amely saját magát igazolja, miközben nem mer szembenézni azzal, ami van, és a legaljasabb illúziókba kerget. Jézus Krisztus erre is határozottan nemet mond, mint a Sátán mesterkedésére.
- 3. A harmadik kísértés pedig a hatalom (8-10): amelyben az első két kísértés egyesül. A hatalom érdekérvényesítés. Nem elég a kenyér és a vallás, az kell, hogy mások kenyere és hite felett én rendelkezzek. A hatalom az, amikor valaki ezt a maga köreiben megvalósítja és diktál mások kenyere és hite (igazsága) felett. Már a homokozóban elkezdődik ez a harc. Jézus Krisztus erre is nemet mond. Az Ő hatalma az volt, hogy nem akart itt hatalmat; így takarodásra kényszerítette a Sátánt ebben is.
Prospero mondja Shakespeare Viharjának végén: bocsássatok meg és bocsássatok el. Nincs nagyobb ajándék, mint amikor valaki bocsánatot nyerve, másoknak megbocsátva, Krisztussal távozik a világból, aki legyőzte a kísértőt (11).
