Csak addig vagyunk kiszolgáltatottak, amíg meg nem ismerhetjük az Urat; utána a hazatérés reménységével éljük az életünket. Sokszor így is nagyon nehéz, mert a kiszolgáltatottság, a fájdalom ténye továbbra is megmaradhat; de ezeket már abban a bizonyosságban éljük meg, hogy csak az Úr Jézus Krisztusnak vagyunk „kiszolgáltatva”. Ha Ő az Úr, csak „jóban” lehet részünk (2). - Ha Ő az Úr, akkor a „kicsinynek” is van esélye. Ezt a próféciát a keresztyénség mindig Jézus Krisztus születésének ígéreteként értelmezte, aki a legkisebb nemzetségből származott, mert az Úr a „legkisebbek” szabadításáért is eljött. Ha Ő az Úr, akkor a hajdan volt múlt, akárcsak a jövendő, megtelik reménységgel (1). - Ha Ő az Úr, akkor olyan pásztorunk van, aki a mindenható Isten felkentjeként vezet, legeltet. Ha Ő az Úr, akkor nemcsak Izráel, hanem minden nép részesül az Ő üdvösséges nyugalmából (3). - Ez lesz a jövő, erre várunk (4). 

2Timóteus 2,1-7

447. dicséret