Emeljük ki most bátran a szövegösszefüggésből egy gondolat erejéig ezt az igeverset. Isten üzenete szerint is vannak olyan gonosz idők, amikor a bölcs ember hallgat, mert nem lehet jót és jól szólni, sőt minden szavunk félreérthető lesz, gyűlöletet támaszt, és csak ront a helyzeten. Ámósz próféta felsorolja az akkor, és sajnos ma is „jól ismert” bűnöket: a társadalmi igazságtalanságokat (10-12), valamint a lélektelen istentiszteletet, amely nemcsak a szertartások külső, de lélek nélküli elvégzését jelenti, hanem minden vallást, amely embertelenné lesz, valamilyen istenre hivatkozva és „erőforrás” helyett elhordozhatatlan teherré lesz (21-27). Hallgatni azonban csak egy ideig lehet, mert eljön a szólás ideje. Ámósz próféta sem hallgathat. Milyen szépen hangzik: „A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben maradtok, és veletek lesz az Úr…” (14). Isten kijelentette ezt a jót, a törvényében. Az embernek nem marad más, csak a sírás, a gyász és az ítélet, ha az Isten életet szolgáló törvényét nem tartja be (14-20). Urunk, adj bölcsességet, hogy mikor hallgassunk, mikor szóljunk; és ha szólunk, akkor azt a jót szóljuk, amely a Te akaratod szerint való.

1Timóteus 3,14-16

178. dicséret