Még sokan nem látják a bajt, pedig nagy a baj, ezért halottsirató énekbe kezd a próféta (1), jelezve Izráel állapotát: elesett, nem tud felkelni (2). Istenem, milyen elesettek vagyunk, csak veszíthetünk Nélküled (3). Nincs ember, aki felemeljen, könyörülj Urunk! Szűznek néz ki Izráel (2), de már régen nem az, sőt, sokakkal paráználkodott. Nincs ennél nagyobb csalódás, mint amikor a legtisztábbnak tűnőről is kiderül, hogy nem tiszta. Ne legyenek illúzióink, itt nincs tisztaság, csak az Úr közelében lehet megtisztulni. Az Urat keressük, és élünk; az élő Isten az, aki Lelke által éltet, újjászül, hogy törvényét ne tegyük méreggé, igazságát ne tiporjuk földre, és az életet szolgáljuk, ne a halált (4-7). Őnála nincs nagyobb, csak Ő a megoldás, aki a legerősebbet is pusztulással sújthatja, de a leggyengébbet is felemelheti (9).

1Timóteus 3,8-13

434. dicséret