ISTEN, AZ ÉLŐK ISTENE. Jegyezzük meg jól, a feltámadásról szóló örömhír nem tudomány, ne akarjuk tudományként beállítani; mert éppen ettől több, hogy nem tudomány, hanem Isten kijelentése, Igéje ígéretének lényege. Ahol a tudomány megáll, márpedig megáll; ott is megmarad Isten Igéje. A legnagyobb örömhír, amit valaha ez a világ hallott, így hangzik: Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Éppen ezért az ember legnagyobb tévedése (27), hogy nem hisz az örök élet konkrét valóságában, a feltámadásban, ami valójában „elváltozás” (1Korinthus 15,52; 2Korinthus 3,18), valami egészen más (1Korinthus 2,9), mint az itteni életünk (25). De ez az egészen más, már itt, ebben a földi életben elkezdődik, hiszen Jézus Krisztusba vetett hitünk már átvitt bennünket a halálból az életbe (János 5,24; 1János 3,14). A feltámadás és az örök élet hite nélkül csak tévelygünk, nem ismerve sem az Írásokat, sem az élő, egyetlen Istent, aki megmutatta rajtunk hatalmát (24).* /Kérdés a feltámadásról – A nagy parancsolat – Krisztus Dávidnak Fia és Ura/

1Királyok 8,54-66

100. zsoltár

* Isten az, aki Jézus Krisztusban Dávid Fiaként jött el erre a világra (35-37), hogy Őbenne, mint Isten Fiában, ismét miénk legyen az élet teljessége, Őt és egymást „helyesen” szeretve (28-34). Hangsúlyoztuk, az ottani világ egészen más, de már itt elkezdődik; vagyis ott nem nősülünk, férjhez sem megyünk, hanem olyanok leszünk, mint az angyalok (25). Ez a kijelentés nem ad okot semmiféle spekulációra, de nem zárja ki, sőt, a feltámadásban ígéri azt, hogy aki itt, ebben a világban fontos volt számunkra; az odaát is kiemelten fontos lehet; a család, a hitvestárs mindenképpen ez a kategória. Rejtett figyelmeztetés az okoskodó szadduceusok kérdése, mert noha van bűnbocsánat, és odaát ez is „egészen más”; mégis, aki összevissza kezelte a házasság, a párkapcsolatok és a család kérdését, ebben a világban; az nem biztos, hogy túl jól fogja érezni magát odaát.