A tehetetlen sánta koldus puszta jelenléte megoldás, megváltás után kiált; miközben azt a nyomorúságot hirdeti, amitől szenved az ember, mint „ember”, akár látszik rajta, akár nem; akár tud róla, akár nem; éljen is bármilyen körülmények között. Az emberlét „templom” után, Isten után, Krisztus után kiált (1-2). Az ember legnagyobb nyomorúsága azonban az, hogy elsősorban erőlködve, ügyeskedve, ezüsttel és arannyal próbálja megoldani életét, de a legjobb esetben is csak egy komfortosabb koldus-lét lehet mindebből. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell mindent megtenni a saját ügyünkben, hiszen ezzel tesszük a legtöbbet a másikért is, mert magunk élet-ügyének „kezelésével” tehermentesítjük a másik embert, azaz nem terheljük azt a másikra. De ha mindent megtettünk is, az még kevés, nagyon kevés, nem elég, mert az emberi életet csakis Isten megtartó kegyelme „ízesítheti” meg, elégítheti meg. Nem az ezüst, nem az arany, nem az emberi ügyeskedés, hajtás, tehetség, kreativitás, erőlködés gyógyít meg, hanem a testet és a lelket, az egész embert, a közösséget, a társadalmat, az embervilágot csakis Jézus Krisztus „állíthatja talpra”, gyógyíthatja meg (6-7).**

1Mózes 9

236. dicséret

* Mindjárt a bevezető versek egy freskót képeznek az emberi életről: imádság, templom, „Ékes-kapu”, emberi nyomorúság, testi bajok, szegénység, koldulás, és közte minden, amit csak el lehet képzelni, és minden, amit talán el sem tudunk képzelni. Szellemi, lelki magasságok, és a földhöz, röghöz kötöttség együtt látható itt; de nem ellentétei ezek egymásnak, hanem mindkettőhöz konkrét közünk van. Nem véletlen, hogy a születés óta sánta koldust a templom elé tették le.

** Micsoda öröm támad a megváltás nyomán, Istent dicsérő, ugrándozó öröm, valóságos öröm; hiszen joggal ugrándozik az, akinek eddig erőtlen volt a lába (8-9); ugyanakkor félelem támad azok szívében, akik továbbra is megmaradtak csupán a saját emberi erőlködésük börtönében (10), miközben parittyával és egyre nagyobb kövekkel lövöldöztek egymásra. Nézzünk végre az Isten színe előtt egymásra (4), ez a megoldás? Templommá lesz az a hely, ahol két ember egymásra tekint, és nem egymást „csúzlizza”; - ott Jézus Krisztus megváltó, mindenre elégséges kegyelme munkál.

Szerző: refdunantul  2015.05.28. 04:00 komment

süti beállítások módosítása