A becsületesség nem tőlünk való erény, hanem Jézus Krisztustól való ajándék. A becsületességre még törekedni is csak Isten kegyelméből tudunk, mert tudat alatt mindig az érdekeink vezérelnek bennünket. A becsületesség nem más, mint engedni a feddhetetlen, tökéletes Isten vezetésének. Aki nem „becsületes”, annak romlottsága főként sokféle hűtlenségben mutatkozik meg (3). 

János 4,46-54

239. dicséret

* Rövid üzeneteket sorolok fel, gondoljuk tovább azokat. Mindegyik egy gyöngyszem, fűzzük fel őket egy fonálra, formáljuk őket szép nyakékké. 

- A hamisságot utálja az Úr, a pontosságot kedveli, kegyelemre szorulunk, mert éppen az a bűn természete, hogy hamisan látjuk, gondoljuk, értékeljük a dolgokat, ezért hamisan is cselekszünk. Isten látja jól a dolgokat, ezért meneküljünk az Igéjéhez (1). 

- A kevély ember előbb-utóbb megszégyenül, ezért minden megszégyenülés figyelmeztetés, hogy kevélyek vagyunk, isteni jel, amely nemcsak alázatra int, hanem egyben az Úrhoz kerget bennünket (2). 

- A becsületesség nem tőlünk való erény, hanem Jézus Krisztustól való ajándék. A becsületességre még törekedni is csak Isten kegyelméből tudunk, mert tudat alatt mindig az érdekeink vezérelnek bennünket. A becsületesség nem más, mint engedni a feddhetetlen, tökéletes Isten vezetésének. Aki pedig nem „becsületes”, annak romlottsága főként sokféle hűtlenségben mutatkozik meg (3). Ugyanezt hangsúlyozzák az 5-6. versek is. 

- A vagyon a bajban, halálunk óráján, a számadás idején már nem számít; csak Isten igazsága, amely övéi számára kegyelem, menthet meg a haláltól. Ne felejtsük a halál a Biblia szerint nem a lét, hanem az élet ellentéte (4). Ezt az üzenetet erősíti meg a 7. vers is, miszerint minden evilági vagyonhoz, erőhöz, hatalomhoz fűzött reménységünk odalesz egykor, csak az Úrba vetett reménység tart meg. 

- Hasonlóképpen gondoljuk tovább a 8. verstől a 16. versig terjedő gondolatpárokat: mit mond az Ige a beszédről (9-13), a vezetés fontosságáról (14), a kezességről (15); vagy más összefüggésben mit mond ez a szakasz igazról és bűnösről (8-9), mit vall a megmenekülésről és a vigadozásról (10).