- Mennyi gyűlölet rejtőzik bennünk: elég egy váratlan fordulat és kivágódik a régi emberünk, tele indulattal, sértődéssel, sebekkel, bosszúvággyal. - Ez először a beszédünkben nyilvánul meg, ott csapódik ki elsőként: rágalmakat, hazugságokat fröcsköl a nyelvünk (18). - Megfordítom: sokfajta irigység, gyűlölet sziporkázik körülöttünk, rengeteget kínozzuk egymást. Világunk jellemzője az, hogy elvadulunk, megvadít a bűn, semmi sem számít, csak „én”! - Nem jó így élni. Ebbe az állapotba persze idő előtt belekopunk mindannyian, hiszen a bolondok belehalnak ebbe az esztelenségbe (21). - A beszédünket nem tudjuk megváltoztatni, új szív kell, hogy Jézus Krisztus éljen bennünk, és szóljon általunk.

János 4,43-45

227. dicséret

* A nyelv bűneinek kérdése újból és újból visszatér a Példabeszédek könyvében. Itt egy hosszabb kifejtését találjuk ennek, négyszer két sorban (18-21). 

- Mennyi gyűlölet rejtőzik bennünk: elég egy váratlan fordulat és kivágódik a régi emberünk, tele indulattal, sértődéssel, sebekkel, bosszúvággyal. 

- Ez először a beszédünkben nyilvánul meg, ott csapódik ki elsőként: rágalmakat, hazugságokat fröcsköl a nyelvünk, azzal a lelkülettel, ha énnekem „végem”, akkor vesszen minden körülöttem (18). 

- Megfordítom: sokfajta irigység, gyűlölet sziporkázik körülöttünk, rengeteget kínozzuk egymást, amely mindenkit elvadít. 

- Tovább megyek: a posztmodern világ jellemzője tényleg az, hogy elvadulunk, megvadít a bűn, semmi sem számít, csak „én”! 

- Nem jó így élni. Ebbe az állapotba persze idő előtt belekopunk mindannyian, „nyertesek és vesztesek” egyaránt, hiszen a bolondok belehalnak ebbe az esztelenségbe (21). - Döbbenetes képet alkalmaz erre az Ige: a bosszúálló ember szíve nem sokat ér, maga az ember nem sokat ér, azaz „elveszett” állapotban van, amíg ebből meg nem tér (20). 

- Ennek a megtérésnek lényege, hogy nem a másikra, hanem magára tekint, az Isten világosságában. Az Isten embere, az „igaz” ember jelenlétének látható jele, hogy még akkor sem mond rosszat a másikra, ha erre oka lenne, vagyis nyilvánosan nem beszél rosszat a másikról, végképp nem rágalmaz; ha szól, jézusi módon teszi (Máté 18,15); de meggondolja, mikor szól, mert sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés (19). 

- Felüdülés az ilyen ember beszédét hallani, amely értékes, „színezüst” (20), vezet (21), példát ad, igaz hitre mutat. 

- A beszédünket nem tudjuk megváltoztatni, új szív kell, hogy Jézus Krisztus éljen bennünk, és szóljon általunk.