Figyeljük meg magunkat, mi hoz „lázba” bennünket igazán? A mindennapi tapasztalat szerint egy pályázat előbb hoz lázba bennünket, mint Isten Igéje. Mi az értékesebb, mi a fontosabb? Nem véletlenül szerepel ez a két kifejezés egymás mellett. Számunkra az értékesebb, amit előnyben részesítünk, ami megmozgat, amit ezért fontosabbnak ítélünk meg más dolgoknál. Isten Igéje azt hangsúlyozza, hogy az egyéni, emberi választáson túl létezik egy egyetemes, Isten szerint vitathatatlan értékrend, amely az ember javát szolgálja, ezért megkérdőjelezhetetlenül fontos (6). Bölcs ember az, aki erre tekintve hozhatja meg döntéseit, és ezt az értékrendet éli, hirdeti tovább mindenütt (1-5): azt, ami Isten szerint helyes (6), igaz (7-8), okos (5), értelmes, érthető, világos, minden más ismeret forrása (9).* Az Ige kimond egy „tételt”, amely minden döntésünk mértéke lehet: értékesebb az Isten megváltó jelenléte, minden „drágagyöngynél” (11).

János 4,19-26

165. dicséret

* Az Ige kimond egy „tételt”, amely minden döntésünk mértéke lehet: értékesebb az Isten megváltó jelenléte, minden „drágagyöngynél” (11). Gondoljunk bele, bár alig hisszük mindezt el, és választjuk folyton a csillogó „drágagyöngyöt”. Pedig nekünk hamarosan el kell innen menni, a „drágagyöngy” pedig a mulandó világ része, miközben csillogása is fakul. Istennél maradandó vagyont és megbecsülést találunk (18-19), Jézus Krisztusban örökséget adott nekünk az Isten, már tele van a kincstárunk. Itt tehát nemcsak megszerezni, hanem elengedni is tudunk dolgokat (21). Áldott legyen az Isten, hogy sokféle rossz választásunkat megbocsátja, és azért is legyen áldott, hogy Ő már elvégezte azt, hogy döntő helyzetekben, az Ő kegyelméből mindig a jobbik részt választhassuk (Lukács 10,42).