A Biblia missziói magatartását fejti ki részletesen ez az Ige, amelyben Jézus Krisztus a hetvenkét tanítványnak ad útravalót.* Jézus Krisztus a meggyőzés semmiféle technikáját nem alkalmazza, nem téríteni küldi a tanítványokat, itt nem olvasunk módszerekről. Jézus küldöttei azokat keresik, akik már Istenéi; ha a tanítványok bemennek egy házba, öntsenek mindjárt tiszta vizet a pohárba, és a köszönés után (5) jelentsék be, hogy elközelített az Isten országa (9); aki pedig a békesség fia, vagyis aki az Úré, annak erre rámozdul az értelme és a szíve. Az Isten országának igazságáról ugyanis senkit nem lehet meggyőzni, ezt egyedül Isten tudja elvégezni; ez akkora választóvíz, e világ „igazsága”, és az Isten országának igazsága között, amelyet emberi erővel átúszni nem lehet, csak az Úr bárkája képes azon átvinni. Aki viszont kérni tudja imádságában azt, hogy Uram, tégy engem is a békességnek fiává, a Te gyermekeddé, az annak a jele, hogy az imádkozó az Úrhoz tartozik.**

Jeremiás 19

503. dicséret

* Most egyetlen lényeges szempontra figyelhetünk csak, de ez is igen „nehéz eledel” lesz.

** Ez a tény töltsön el bennünket örömmel, s tegyen bennünket bátor, józan bizonyságtevőkké, a magunk helyén, akik nyíltan, egyértelműen hirdetik, és hitelesen élik az Isten országának valóságát. A misszió célja ez, az eredmény pedig Isten kezében van. Nincs szükség semmiféle meggyőző módszerre, bekerítő hadmozdulatokra, pszichológiai peremkérdésekre a cél érdekében; ilyeneket a vadászok tesznek sunyi módon, amikor a mezőn halomra lövik a nyulakat. Ne vadászok legyünk, hanem Jézus Krisztus küldöttei, hiteles bizonyságtevők, miközben tisztességes szorgalommal végezzük a magunk mindennapi munkáját.

Szerző: refdunantul  2014.10.29. 04:00 komment

süti beállítások módosítása