Jézus Krisztus megdicséri Jánost, mert ő nem szélingatta nádszál, nem puha ruhába öltözött ember, azaz hiteles ember, aki minden prófétánál, minden asszonytól születettnél nagyobb, mert meghirdette a Szabadító eljövetelét (24-28). Keresztelő János nem a mártíromsága, aszkéta élete, tehát valamilyen cselekedete miatt nagy, hanem azért, mert a legközelebb állt ahhoz a felismeréshez, hogy Jézus a Krisztus, ezt pedig meg is hirdette. Jézus Krisztus eljövetelétől kezdve azonban megadatott az a lehetőség, hogy a hívő ember ne közel legyen Jézus Krisztushoz, hanem Őbenne éljen, az Ő testében, egyházában. Ezért hangsúlyozza az Ige ezt a nehezen érthető mondatot, miszerint nincs Keresztelő Jánosnál nagyobb, de aki Krisztusban van, az még nagyobb Jánosnál is, mert nem legközelebb van az Úrhoz, hanem Őbenne, Őáltala ragyog. Ekkora dicsőség, „nagyság” adatott nekünk!

Jeremiás 12

20. zsoltár

* Jézus szelíd intést üzen Keresztelő Jánosnak: boldog, aki Őbenne meg nem botránkozik (23). Amikor azonban elmennek a követek, akkor megdicséri Jánost, ezt János soha nem tudja meg, de sokan hallják. Jézus a szemünkben megint, a hátunk mögött dicsér, pont fordítva, mint ahogy mi tesszük.

Szerző: refdunantul  2014.10.16. 04:00 komment

süti beállítások módosítása