Áron és fiainak felszentelését maga Mózes végezte (6), megmosta és felöltöztette őket (6-13), az előírások szerint (2Mózes 29,1-23), bemutatta értük a felszentelési áldozatokat (14-29), majd felkente őket olajjal és áldozati vérrel (30), ezután elkülönítette őket hét napig (31-36). Ez az elkülönítés azt jelentette, hogy nem távozhattak el a kijelentés sátrának bejáratától a hét nap leteltéig. Ezen a héten, minden nap ugyanúgy bemutatták értük az áldozatokat, mint az első napon (34), miközben ők folyamatosan, éjjel és nappal az Úr előtt álltak. Ez a hét nap, mint a szent szolgálatba való indulás, az elcsendesedés és odaszánt szolgálat egységét húzza alá. Intenzív hét ez, kikapcsolódás a mi cselekvésünkből, és bekapcsolódás az Isten értünk való cselekvésébe. Aki időközönként tartósabban kilép az élet, a szolgálat „sodrásából”, hogy megálljon az Úr előtt, az tudja az Urat megjeleníteni a világban. Amikor a patak megpihen egy tavacskában, másként folyik tovább. Erre Isten elhívott szolgáinak különösen szükségük van. 

Róma 4,1-12

479.dicséret