AZ ISTEN HARAGJÁRÓL 2.* Mi az ítélet? Egy képpel érzékeltetem. John Steinbeck, „Édentől keletre” című regényéből készült egy remek film, amely a Kain és Ábel történetének mai feldolgozása, Kain nézőpontjából. A záró jelenetben a haldokló apa és „tékozló fia” éppen egymásra találnak, amikor a pénzért buzgólkodó betegápoló nővér megzavarja őket egy semmiséggel; a legszentebb, legintimebb pillanatot teszi ezzel tönkre. Ekkor a fiú azt mondja ennek az illetéktelen betolakodónak: elég volt, kifelé! Ez az ítélet, Isten kimondja, elég volt a bűn ámokfutásából, miközben felragyog mindenki számára az Úr nyilvánvaló dicsősége. Az örökkön-örökké élő Isten haragjáról van szó (7). Ez a harag jogos, tényleg elég volt: köszönjük, hogy érdemben közbelépsz Urunk! De Te lépj közbe, mert mi gyarló indulattal csak bosszút állni tudunk. Köszönjük, hogy nem a haragod örök, hanem Te magad vagy örök, aki örök haragodat Krisztusban elrendezted, hogy rajtunk könyörülhess. Köszönjük, hogy mi nem káromolunk a harag idején sem (21), hanem vallhatjuk: igen Uram (7), igazad van Uram. Köszönjük, hogy haragodban ott van irgalmad, sőt könyörületed jele, ha végérvényesen azt mondod, hogy elég volt!

 * Az Isten haragjának hét pohara Isten igazságos ítéletét zúdítja a világra (5-7). Rettenetesek ezek a csapások, de mégis azt kell mondanunk, igazad van, Urunk (7). Nem elsősorban azért, mert elégtételt adsz, a Krisztus ügyéért vértanúságot vállalóknak (6), hiszen még ők is, mindnyájan, haragodra lennénk méltók, hanem azért, mert végre azt mondod, a bűn hatalmát látva: elég volt!