Érdemes lenne egyszer valóságosan belegondolni, hogy tudunk-e mi egyáltalán valamit is, feltétel nélkül odaadni a másikért; az életünk odaadását már meg sem merem említeni. János evangéliuma itt Jézus Krisztust, mint jó pásztort mutatja be.* Ebben a képben sűrítve látjuk Jézus Krisztus személyének titkát, küldetésének lényegét: „a jó pásztor életét adja a juhokért”(11). Ötször említi ezt a kijelentést a 10. fejezet, amely Jézus Krisztus golgotai keresztáldozatára utal. Jézus Krisztusnak hatalma van arra, hogy „letegye életét, és újból felvegye azt” (17-18).** Ő nemcsak viseli a pásztor nevet, nemcsak nyája előtt jár, hanem akár élete feláldozásával is védi a nyájat. Ő pásztor és nem béres (12-13), Ő nem önmagát képviseli. Ő nem tolvaj és rabló, nem szed rá, nem csap be, nem rövidít meg, hanem igazán szeret.*** Csak egyedül az Úr Jézus Krisztus ilyen pásztor, aki önmagát adja a nyájért, ezért csak Ő egyedül a „jó” pásztor. Mi többnyire béresek vagyunk valahányan, mert minden tettünkben és „szolgálatunkban” is ott van a saját énünk. Egyedül az Úr Jézus Krisztus képes arra, hogy pásztor lelkületre szüljön újjá bennünket, melynek nyomán béresekből egyre inkább pásztorok leszünk, így egyre inkább az Úr növekszik bennünk, mi pedig fokozatosan kisebbé leszünk (János 3,30). Így végre életünk lesz, és bőségben élhetünk (10).**** Jöjj, egyetlen jó pásztor!*****

2Krónikák 29

101. zsoltár 

* Használ egy másik képet is Jézus Krisztus szolgálatára, az ajtó képét, de erről most nem tudunk szólni.

** Ez a hatalom, hogy Jézus önként, feltétel nélkül, másokért leteszi az életét, majd ismét felveszi, utal istenfiúságára.

*** Jézus Krisztus igazán szeret, ebben az is benne van, hogy igazságosan szeret.

**** Erre a minden emberi értelmet felülhaladó ígéretre azt mondani, hogy ördögi (19-21); ez maga a kárhozat.

***** Jöjj, egyetlen jó pásztor! Szülj újjá! Nyiss ajtót sokféle zártságainkban, hogy „ki és be járjunk”, és Tebenned megtapasztaljuk a krisztusi szabadságot; az újjászületés önátadó szabadságát (9), valamint biztonságot (9) és bőséget (10). Te vagy az ajtó is, egyedül Tebenned történhet mindez (7). - Jöjj, egyetlen jó pásztor! Halljuk meg a Te jelentétedben az idegen (5), a nem krisztusi hangot; vegyük észre a Te világosságodban azokat, akik nem az ajtón mennek be a juhokhoz, éppen ezért tolvajok és rablók. Ilyen rablás lehet az is, amikor a módszerek mindenhatóságában bízva akarjuk az örömüzenetet hirdetni. Ilyenkor észre sem vesszük, hogy már régen nem Krisztus áll a középpontban, és nem az ajtón, azaz nem Őrajta keresztül akarunk jelen lenni a világban. Fontoljuk meg: az evangélium eszköztelensége sokféle módszert kizár, és ha nem vállaljuk fel ezt az eszköztelenséget, akkor valójában rombolunk és pusztítunk (9). - Jöjj, egyetlen jó pásztor! Tarts számon bennünket egészen az üdvösségig, mert olyan örömteli bizonyosság, hogy Te személyenként ismersz bennünket (14-15). - Jöjj, egyetlen jó pásztor! Végy ki a szívünkből minden szűkkeblűséget, mert Te mondtad, hogy más juhaid is vannak Neked, nem csak azok, akikről mi úgy gondoljuk. Formáld át akolszemléletű gondolkodásunkat (16)! Ez az igevers az igazi „ökumené” alapigéje is lehet. - Jöjj, egyetlen jó pásztor! Általad érlelődik meg szívünkben az a reménység, hogy Tebenned az Atya majdan egybeszerkeszt mindeneket (Efezeus 1,10; 1Korinthus 15,28). Nem tudjuk pontosan, hogyan történik, és mit jelent ez az egybeszerkesztés, de az biztosan következik ebből az ígéretből, hogy Isten az egység Istene. Segíts, hogy mi is merjünk ezzel a lelkülettel tekinteni mindenkire (16).

Szerző: refdunantul  2013.10.28. 04:00 komment

süti beállítások módosítása