ISTEN EGYETLENSÉGE, AZ EMBER PORSZEM VOLTA, és kettejük találkozása - ennek az igeszakasznak az üzenete. Isten teremtői munkája (12) utal kikutathatatlan bölcsességére és hatalmára (13-14). Neki nincs szüksége tanácsosra; Ő minden tudás birtokában van. Őelőtte az ember, a népek (15-17), és mindenféle vallási tevékenységük semmivé foszlik (17-21), ahogy a föld hatalmasságai is csak ideig-valók (23-24); Tőle elszakadva pedig nemcsak vízcsepp és porszem vagyunk, hanem sáska természetünkkel pusztítunk is (22). A sáska képénél nincs találóbb az emberi bűnre. Az Úr számon tart mindenkit (25-26), övéit pedig megerősíti, sőt megtartja (27-31). Bizony bátorítás volt mindezt Isten népének hallani a babiloni fogságban, és Jézus Krisztus által ez a bíztatás nekünk is szól. Az övé vagy, ha ezt a gyönyörű bíztatást komolyan veszed, és éppen ezáltal, meg is tapasztalod annak valóságát: ügyed az örökkévaló Isten előtt van (27-28), ezért erőd megújul. Ez a bizonyosság mindenre elég: Örökkévaló Isten az Úr!

Cselekedetek 22,17-21

164. dicséret

Szerző: refdunantul  2013.06.09. 04:00 komment

süti beállítások módosítása